Krasznay Mihály (szerk.): Az újítói és feltalálói jog kézikönyve (Budapest, 1956)
I. Rész. Újítások
nyez, ha az újítás előtti állapothoz képest a rendeltetésszerű használhatóság csökken. Például minőségrontó javaslat az, amely a ruhák zsebeinek elhagyására irányul. A túlméretezés megszüntetésére irányuló javaslat nem minőségrontó. Adott esetben egy gép egyik alkatrészének méretezése olyan volt, hogy az alkatrész 5 évig használható állapotban maradt, noha a gép 3 év alatt használhatatlanná vált. Az alkatrész túlméretezésének megszüntetésére irányuló javaslatot az Országos Találmányi Hivatal újításként elfogadta, azzal az indokolással, hogy a gép rendeltetésszerű használatát, a gép üzemelésének időtartamát a javaslat nem csökkentette, viszont a népgazdaság részére anyagmegtakarítást eredményezett. Minőségrontó javaslatot csakis a miniszter engedélyével lehet megvalósítani olyan esetben, ha a megvalósításból származó előnyök a javaslatnak a népgazdaság érdekében történő bevezetését egyébként indokolják.Viszont, ha az ilyen javaslatot megvalósítják, az újítót díjazni kell. A díjat azonban a minőségromlás arányában le kell százalékolni. A jelenlegi rendelet előtt hatályban volt újítási rendelet az úgynevezett ügyviteli ésszerűsítést is újításként kezelte. Az új rendelet az államigazgatás, illetőleg a vállalati igazgatás ügyvitelével kapcsolatos javaslatokat az újítás fogalmi köréből kizárja, kivéve azt az esetet, amikor az ilyen javaslat megvalósítása mérhető és bizonyítható népgazdasági hasznot eredményez. Nézzünk egy példát, amikor az ügyvitellel kapcsolatos javaslat továbbra is újításnak minősül. Lakóhelyváltoztatás esetén az eddig érvényben volt előírás szerint az elköltözött tanköteles gyermek törzslapjának másolatát kellett a tanköteles új lakóhelyére megküldeni. A javaslat arra irányul, hogy ne készítsenek a törzslapról másolatot, hanem küldjék el az eredetit, amelyre az elküldés helyén szükség már nincs, mert azt egy ideig őrizték, majd később mint feleslegest kiselejtezték. Az ilyen javaslat mérhető papírmegtakarítást eredményez, azt tehát újításként (adott esetben termelési ésszerűsítésként) el kell fogadni. Ha az ügyvitellel kapcsolatos javaslat a már említett eredményt nem nyújtja, a javaslatot újításként díjazni nem lehet. Persze jutalom folyósításának nincs akadálya, sőt ez kívánatos is, ha a javaslatot bevezetik. Szakirodalomból, tehát könyvekből, folyóiratokból, szabadalmi leírásokból is lehet újítást meríteni. Az ilyen javaslat után a javaslattevőt általában a teljes újítási díj illeti meg. Ha azonban a javaslattevő a maga javaslatát olyan szakirodalomból merítette, amely kifejezetten a tapasztalatcsere céljait szolgálja (pl. Újítók Lapja, hivatalos szervek által kiadott tapasztalatcsere kiadványok stb.), a javaslattevőt nem a teljes újítási díj, hanem a későbbiekben ismertetésre kerülő csökkentett, úgynevezett tapasztalatcsere-díj illeti meg. Esetleges hátrányos jog22
