Krasznay Mihály (szerk.): Az újítói és feltalálói jog kézikönyve (Budapest, 1956)

II. Rész. Találmányok

a szabadalmi oltalom megadása vagy megtagadása kérdésében vég­érvényes határozatot még nem hozott. A szerződésben mindig pontosan meg kell jelölni a szerződő felek nevét és címét, a szabadalom címét és a bejelentés iktatószámát, időpontját. Szabadalmaztatás céljából be nem jelentett találmánynál pedig mellékelni kell a szerződéshez a találmány pontos leírását. Köthető olyan szerződés, amely szerint a vállalat meghatározott összeg kifizetése ellenében szerzi meg a szabadalom tulajdonjogát, illetve a találmány feletti kizárólagos rendelkezési jogot. Az esetek túlnyomó többségében azonban a szabadalomtulajdonos, illetve a feltaláló visszatérő szolgáltatások ellenében ad engedélyt (licencet) a használatra. E szolgáltatásokat rendszerint az átengedett eljárással készített termékek évi forgalmának, a kiszállított áruk forgalmiadóval csökkentett eladási árának bizonyos százalékában határozzák meg. A vállalat rendszerint kiköti a szerződésben a szabadalom tulajdon­jogának átszállását is. Mindaddig, amíg a szabadalom tulajdonosa nem az állami vállalat, a szabadalom fenntartása és a szabadalmi oltalom megvédése a szabadalomtulajdonos kötelessége. Ugyancsak ő tartozik viselni az ezzel kapcsolatos költségeket is (évi illetékek, esetleges perek költségei stb.). Ha a szabadalom tulajdonjoga az állami vállalatra száll át, a vállalat az oltalom fenntartása érdekében évi illetéket fizetni nem köteles. Ez utóbbi rendelkezés a szövetkeze­tekre nem vonatkozik, csak az állami szervekre. A licencet, használati engedélyt adónak érdeke, hogy az átenge­dett eljárást minél előbb és minél tökéletesebben vezessék be. Ezért a gyártás beindításában, a termelésben résztvevő dolgozók betaní­tásában rendszerint személyes közreműködést is vállal. Igen gyakran nemcsak a szakmai és gyakorlati tapasztalatok, rajzok stb. átadásáról van csak szó, hanem ezenfelül a licencadók a vállalat rendelkezésére bocsátják — esetleg külön ellenszolgáltatás ellenében — a gyártáshoz szükséges szerszámokat, gépeket, berendezéseket is, sőt néha a licenc­­adó a vállalattal munkaviszonyba is kerülhet. A munkaviszony azonban már nem a licencszerződésbe, hanem külön megállapodás keretébe tartozik. A licencszerződésbe csak a találmány, szabadalom átadásával kapcsolatos rendelkezések vehetők be. A munkaviszony alapja a mindennapi munkateljesítmény. Ezért megkötésére és felbontására nem a licencszerződésre vonatkozó rendelkezések, hanem a kollektív szerződések és a Munka Törvénykönyvének rendelkezései irányadók. Ugyancsak nem a jóváhagyást igénylő licencszerződésben kell szabá­lyozni az olyan állandó szakértői tevékenységet, amely a gyártás bevezetéséhez, megindításához szükséges szaktanácsadást meghaladja. Erre vonatkozóan a szakértői megbízásra érvényes rendelkezések irányadók. A licencet adó a kizárólagos használatot köteles bizto-184

Next

/
Oldalképek
Tartalom