Krasznay Mihály (szerk.): Az újítói és feltalálói jog kézikönyve (Budapest, 1956)
II. Rész. Találmányok
miniszternek kellő időben — legkésőbb a közzététel elrendelése előtt— fel kell hívnia. Nézzünk meg egy példát az uniós elsőbbségre : Az 1955. évi szept. hó 1-én benyújtott találmányi bejelentésre az Országos Találmányi Hivatal szerzői tanúsítványt ad ki. A gyártás 1956 első negyedében megindul és 1956 második negyedében már olyan széles körben kerül forgalomba a kérdéses cikk, hogy azt külföld felé is exportáljuk. A kérdéses cikket az egyik külföldi államban egy ottani vállalat lemásolja és elkezdi forgalomba hozni. Mivel a külföldi vállalatot nem terheli a Magyarországból ez államba történő szállítás költsége, a különböző vámok, továbbá a találmány kísérletezésével kapcsolatos költségek sem érintik, mert a kész, forgalomba hozott cikket másolja le, az említett külföldi országban, ahova exportálunk versenytársként lép fel, s veszélyezteti az oda irányuló exportot. Ennek megakadályozása céljából 1956. évi aug. hó 1-én a találmányt ez országban történő szabadalmaztatás céljából az arra illetékes hatóságnál bejelentik. Amennyiben ez az állam tagja az előbb említett nemzetközi uniónak, a szabadalmi bejelentést nem utasíthatják el azon a címen, hogy az ottani találmányi hatósághoz történt beérkezést megelőzően már széles körben forgalombahozatal révén ismert cikk volt a bejelentés tárgya, mert az újdonságot nem a külállam szabadalmi hatóságához történt bejelentés időpontjára, 1956. aug. 1-ére vonatkoztatva, hanem a magyarországi találmányi hivatalnál történt bejelentésnek az időpontjára, 1955. szept. 1-re nézve kell megvizsgálni. Ezt megelőzően pedig a cikk, illetve a találmány sem forgalombahozatal, sem pedig sajtó útján nem került nyilvánosságra. Amennyiben az említett ország nem tagja a fenti nemzetközi uniónak, az 1956. aug. 1-i szabadalmi bejelentést el fogják utasítani s az országba irányuló exportunk jelentősen csökkenni fog, vagy esetleg meg is szűnik a helyi konkurrens fellépése miatt. Ezért szükséges, hogy a miniszter már az elfogadás időpontjában közölje az Országos Találmányi Hivatallal, hogy mely országban szükséges export érdekekre tekintettel a találmány szabadalmaztatása. Magától értetődő, hogy még olyan államban is, ameiy az-uniós egyezményt aláírta, hiába kérjük az említett találmánynak szabadalmaztatását 1956. szept. hó 1-e — az Országos Találmányi Hivatalnál történt bejelentést követő egy év eltelte — után, mert a nemzetközi egyezmény az említett kedvezményt csak abban az esetben adja meg, ha a bejelentés a külföldi államnál egy éven belül, azaz 1956. szept. 1-e előtt történt. Ez természetesen nem zárja ki a külföldi szabadalmaztatás lehetőségét. Igen valószínű azonban, hogy a bejelentésre a szabadalmi oltalmat a fent kifejtettek alapján nem fogják megadni, ha pedig mégis megadták volna, a már megadott szabadalmi oltalom 172
