Krasznay Mihály (szerk.): Az újítói és feltalálói jog kézikönyve (Budapest, 1956)
II. Rész. Találmányok
évében csak 100 000 forint feltalálói díj fizethető ki. Érvényes ez a szabály még abban az esetben is, ha az első évben jelentkeznék olyan népgazdasági eredmény, hogy annak alapján a 200 000 forint feltalálói díj esedékes volna. A következő, tehát az üzemszerű megvalósítás kezdetétől számított második évben újból kifizethető 100 000 forint. Természetesen a feltalálói díjra is érvényes az újítási díjjal kapcsolatban megállapított az a szabály, hogy amennyiben a megjelölt értékhatárt meghaladja, a felettes szerv jóváhagyása szükséges. A felettes szerv engedélye nélkül — az első részlet kivételével —, feltalálói díjat folyósítani nem szabad. A jóváhagyás szükségtelen, ha a díj egy évre eső összege az előírt értéhatárokat nem haladja meg. Fontos új rendelkezés, hogy a feltalálót a találmány külföldi értékesítésének tiszta hasznából 30—5%-ig terjedő csökkenő skála szerinti részesedés illeti meg. Ha tehát például egy, az állam által elfogadott találmányt külföldön szabadalmaztatnak és e külföldi szabadalomra az állam használati engedélyt ad, az ellenérték címén bejövő licencdíjból az említett mértékben a feltalálót részesíteni kell. Ha pedig a külföldi értékesítés alapján pénzben haszon nem mutatható ki, a feltalálót egyszeri díjazás illeti meg. Ilyen egyszeri díjazást kell folyósítani, ha a találmányt nemzetközi tapasztalatcsere során átadják. Ilyen díjat csak akkor lehet megállapítani, ha az átadás a rendelet hatálybalépését követő időben történt. További fontos új rendelkezés, hogy a feltalálói díjat sem részleges munkaköri kötelesség fennforgása, sem azon a címen nem lehet leszázalékolni, hogy a találmány jelentősége az általa elért népgazdasági eredménnyel nem áll arányban. Ez a jogelv a gyakorlatban eddig is érvényesült, azonban a jogszabály kifejezetten eddig nem mondta ki. További viták elkerülése céljából tisztázta a kérdést az új rendelet. 40. §. A feltalálói díj folyósítása (1) A találmány megvalósításának első évében a feltalálói díjat, illetőleg annak részleteit az újítási ügyek intézésére vonatkozó rendelkezések szerint kell folyósítani. (2) Nagy jelentőségű találmány megvalósítása esetén első részletként az első évi díj 25%-áig, de legfeljebb 10 000 forintig terjedhető összeget kell kifizetni. (3) A második és harmadik évben a díjrészleteket — féléves utókalkuláció alapján — a félévet követő egy hónapon belül kell kifizetni. (4) A negyedik és ötödik év végén készített számítás alap-160
