Krasznay Mihály (szerk.): Az újítói és feltalálói jog kézikönyve (Budapest, 1956)

I. Rész. Újítások

Az újítás csak akkor jelent hasznot a népgazdaságnak, ha azt gyakorlatba vették, ha a termelésbe bevezették. Ezért a gazdasági vezetőknek döntő feladata az elfogadott újítások tervszerű gyakor­latba vétele. Ezt a rendelet oly módon biztosítja, hogy kötelezővé teszi a vállalatok részére azoknak az újításoknak a műszaki fejlesztési tervbe való beépítését, amelyeket a vállalatnál az előző tervidőszak­ban elfogadtak, de megvalósításukra még nem került sor. A műszaki fejlesztési tervnek azonban csak arra a kérdésre kell feleletet adnia, hogy az elkövetkezendő tervidőszakban milyen fel­adatokat kell megoldani. Hogy a tervbe vett feladatokat hogyan kell megoldani, arra a műszaki-szervezési intézkedések terve (műszint­­terv) ad választ. A műszaki intézkedések terve tartalmazza azokat az intézkedéseket, amelyek segítségével a műszaki fejlesztési tervbe fel­vett feladatok megoldhatók. így többek között magában foglalja a bevezetendő újításokat is, tehát biztosítja az újítások előre meg­határozott ütemű megvalósítását. Magától értetődő tehát, hogy a műszaki fejlesztési terv és a műszintterv szoros összefüggésben van­nak egymással, illetőleg a műszintterv szerves része a műszaki fej­lesztési tervnek. A műszintterv kidolgozása a vállalat egész kollektíváját foglal­koztató feladat. Ennek keretében értékelni kell a megvalósításra elfogadott újítási javaslatokat műszaki-gazdasági kihatásuk szem­pontjából. Az így kiértékelt újítások közül azokat, amelyek alkalma­sak a műszaki fejlesztési tervbe felvett feladatok megoldására, fel kell venni a műszinttervbe. A műszintterv sikeres kidolgozásának alapvető feltétele a fel­adatok helyes meghatározása. Ehhez a dolgozók legszélesebbkörű bevonása szükséges, ami lehetővé teszi, hogy a dolgozók egyéni kez­deményezéseikkel is hozzájáruljanak a tervezéshez, egyben lehetővé teszi, hogy az újítómozgalmat a műszaki fejlesztési terv teljesítésé­nek szolgálatába állítsák. A műszintterv helyes elkészítése magától értetődően komoly fel­adatokat ró az újítási előadókra is. Szorosan együtt kell működniök a vállalat műszaki szerveivel az újításoknak a műszinttervbe való beépítése kapcsán. Tekintettel arra, hogy a műszinttervbe felvett intézkedések — így a beépített újítási javaslatok is — a terv törvényereje folytán kötelezően megvalósítandók, az újítási előadók feladata ennek szem­mel tartása és elősegítése. Ezáltal az újítási előadó nagymértékben előmozdíthatja az újítók bekapcsolódását a tervezésbe és elősegítheti a dolgozók alkotó kezdeményezésének a műszaki fejlesztés érdekében történő felhasználását. 137

Next

/
Oldalképek
Tartalom