Krasznay Mihály (szerk.): Az újítói és feltalálói jog kézikönyve (Budapest, 1956)

I. Rész. Újítások

szerűtlenség és a bürokrácia elleni harcban. Éppen ezért az újítási feladatterveknek tartalmaznak kell mindazokat a problémákat, amelyeknek megoldása hivatva van a vállalaton belül a termelékenységet emelni, az önköltséget csökkenteni, a minőséget javítani, valamint a szűk keresztmetszeteket kiküszöbölni. Az új rendelet már magasabb követelményeket ír elő, amikor kimondja, hogy az újítási feladattervekbe — a fentieken kívül — fel kell venni azokat a feladatokat is, amelyeket a kooperáló vállalatok a termékek minőségének megjavításával kapcsolatban tűznek ki. Tehát az újítási feladattervek elkészítésénél figyelemmel kell lenni a vállalat termékeit továbbfeldolgozó vállalatok igényeire is, valamint a felsőbb szervek szempontjaira is.

Mindezek előrebocsátása után nézzük meg, hogyan történik egy jó újítási feladatterv elkészítése?

Mindenekelőtt egy vázlatot kell készíteni azokról a problémákról, amelyeknek megoldása elsősorban szükséges. Itt — mint fentebb mondtuk — természetesen figyelembe kell venni a vállalat termékeit továbbfeldolgozó vállalatok igényeit, valamint a felsőbb szervek szempontjait is. Ezért előzőleg egy széleskörű tájékozódás szükséges. A probléma-köröket csoportosítani kell, természetesen ez a csoportosítás vállalatonként változhat.

Ezután kerül sor a feladattervi pontok részletes megszövegezésére. A feladattervi pontoknak konkréteknek kell lenniök, pontosan fel keli tehát tüntetni, hogy mit, milyen módon kívánnak megoldani. Tehát a feladattervnek ismertetni kell, hogy a tervbevett feladattal miért foglalkoznak, mik ezen a téren a már ismert megoldások, ezek a jelenlegi helyzetben miért nem célszerűek, s végül, milyen népgazdasági hasznot várnak az új megoldástól.

Az újítási feladat tervnek világosnak, érthetőnek kell lennie, s azt oly fogalmazásban kell elkészíteni, hogy minden dolgozó számára érthető legyen. Fontos szempont, hogy a feladatterv ne kizárólag nehéz problémákat vessen fel, mert az ilyen feladatterv inkább elriasztja, mint ösztönzi az alkotni vágyó dolgozókat. Hibás tehát az a feladatterv, amely olyan — magas műszaki képzettséget vagy széleskörű kutatómunkát igénylő — célokat tűz ki, amelyek meghaladják az üzemi dolgozók átlagos szakmai színvonalát, vagy oly sok feladattervi pontot tartalmaz, hogy a fő problémák, a legégetőbb kérdések elsikkadnak.

Helyes a feladattervekben annak a határidőnek a kijelölése is, amely határidőre a problémák megoldása szükséges. Igen ösztönző, ha a feladattervben a megoldástól várt gazdasági eredmény mellett a megoldás esetén járó újítási díj vagy jutalom összegét is feltüntetik.

125