Krasznay Mihály (szerk.): Az újítói és feltalálói jog kézikönyve (Budapest, 1956)

I. Rész. Újítások

eredményt számszerűen kifejezve lehessen megállapítani. Ezért a vezetőnek már az elbírálás előtt kell tájékozódnia a várható hasznos eredményről. Szakvéleményezés esetén helyes, ha a szakvélemény is kitér a gazdasági kihatásokra, azokra részletesen rámutat, legyenek azok hasznosak vagy esetleg bizonyos részekben hátrányosak. A várható népgazdasági eredményt és az annak mértéke után járó újítási díjat előkalkuláció alapján kell megállapítani. Az előkalkuláció szerint várható népgazdasági eredményt a hatá­rozatban fel kell tüntetni. Ugyancsak a határozatba kell foglalni az elő­kalkulált eredmény alapján járó újítási díj összegét is. Amennyiben a várható népgazdasági haszon számokban nem fejezhető ki, az újítási díjat az összes körülmények mérlegelésével kell megállapítani. A megállapításhoz részletes indokolást kell fűzni. Rá keli mutatni az újítás minden irányú kihatására és rá kell mutatni azokra az okokra, amelyek az eredmény számokban való kimutatását lehetetlenné teszik. A vezetőnek minden esetben foglalkoznia kell a határozatban az újító esetleges munkaköri kötelezettségének kérdésével. Fontos tényező ez, mivel a munkaköri kötelezettség részbeni fennállása a díj csökken­tését eredményezi, a teljes mértékbeni megállapítás pedig kizárja a javaslat újításként való elfogadását. A megállapított részbeni munka­köri kötelezettséget a határozatban százalékos mértékben kell meg­jelölni s a megállapított százalék arányában az eredményszámítás alapján megállapított díjat csökkenteni. Amennyiben az újítás népgazdasági eredménye előreláthatóan nem fejezhető ki számokban, úgy az esetleges részbeni munkaköri kötelezettséget is figyelembe kell venni az összes körülmények mérle­gelésével történő díj megállapításánál. A határozatban meg kell jelölni azt is, hogy a javaslat tapasztalat­­cserére alkalmas-e vagy sem és nyilatkozni kell atekintetben is, hogy a javaslat találmányként való bejelentése indokolt-e. A javaslat elutasítása esetében részletesen fel kell tüntetni a határozatban az elutasítás indokait. Nem elég azt kijelenteni, hogy a javaslat nem valósítható meg, vagy nem hasznos, hanem szükséges a megvalósítást lehetetlenné tevő indokoknak, illetve annak megjelö­lése, hogy a megvalósítás miért nem teremtene népgazdasági eredményt. Az elutasításnak nem szabad ledorongolónak lennie, hanem lehe­tőleg rá kell mutatnia arra az útra, amely az újítót a szándékolt ered­mény eléréséhez vezetheti. Minden elutasító határozatba bele kell foglalni a határozat elleni jogorvoslati lehetőség módjának és határidejének megjelölését, vala­mint azt, hogy a fellebbezés a sérelmes határozatot hozó szervhez nyúj­tandó be. na

Next

/
Oldalképek
Tartalom