Krasznay Mihály (szerk.): Az újítói és feltalálói jog kézikönyve (Budapest, 1956)

I. Rész. Újítások

kell rávezetni a javaslattevőnek adandó elismervényre is); b) a benyújtás napja ; c) a javaslat tárgya (röviden kell megszövegezni, de úgy, hogy következtetni lehessen a javaslat lényegére, nem elegendő csak a címet beírni); d) a javaslattevő neve, beosztása, munkahelye és címe (a javaslattevők neveit még akkor is fel kell tüntetni, ha brigád jelenti be a javaslatot. A javaslattevő beosztásának bejegyzése azért szükséges, mert az elbírálásnál számításba jöhet a munkaköri kötelezettség kérdése. A címre pedig azért van szükség, hogy értesíteni lehessen a javaslattevőt, ha közben eltávozik a vállalattól, vagy ha nem a vállalat dolgozója); e)—f) társszerzőség, munkaköri kötelezettség aránya (be kell vezetni a naplóba, hogy az újítók milyen arányban részesednek az újítási díjból, s azt is, hogy részbeni munkaköri kötelezettség címén hány százalékos levonást eszközöltek); g) a javaslat kifüggesztésének helye és ideje (fel kell tüntetni azt is, hogy az újítási előadó mikor és hova küldte azokat a javaslatokat, amelyeket a vállalat — mint megvalósításra nem illetékes szerv — érdemben nem bírált el); i) a vállalatvezető határozata (ez a rovat tartalmazza a vezető döntését, s a döntés időpontját); j) felettes szerv határozata (ezt a rovatot csak akkor kell kitölteni, ha a javaslat felettes szervhez került elbírálásra, illetve díjmegállapítás céljából) ; k) felelősök a kísérletekért, bevezetésért (pontosan beírandó, hogy kinek és mikor adták ki a javaslatot kísérletre, bevezetésre) ; l) tapasztalatcsere (ebben a rovatban feljegyzendő, hogy mikor és hova küldték a javaslatot tapasztalatcsere céljából). Az eddig felsorolt rovatok az újítási napló baloldalán vannak.

A jobboldali rovatok az elfogadott és bevezetett javaslatokkal kapcsolatos feljegyzések céljára szolgálnak. E rovatok a következők : a) előkalkuláció (itt kell feltüntetni a javaslat előzetesen kiszámított, várható népgazdasági eredményét); b) közbenső kalkuláció ; c) utókalkuláció (e két rovat az évközben és az év végén kiszámított eredmény feljegyzésére szolgál); d) különbözet az elő- és utókalkuláció között; p) a gazdasági év lejárata (ezt a rovatot akkor kell kitölteni, amikor az utókalkuláció megtörtént s az ügy elintézettnek tekinthető);

f) első díjrészlet (ide az előkalkuláció alapján megállapított első díjrészlet összegét és a kifizetés keltét kell bevezetni ): g) második díjrészlet (ugyanúgy, mint az előbbi rovatban, feltüntetendő az összeg és a kelet); h) utolsó díjrészlet (az utókalkuláció alapján megállapított újítási díj hátralékos összegét kell ebben a rovatban feljegyezni, a kifizetés időpontjának megjelölésével); i) eszmei díjazás (ezt a rovatot csak akkor kell kitölteni, ha a javaslatnak pénzben közvetlenül kifejezhető eredménye nincs és ezért eszmeileg díjazták); j) az újítás alkalmazásának helye és időpontja (ebben a rovatban feltüntetendő, hogy mikor és hol alkalmazták a gyakorlatban az újítást); k) az üzemszerű alkalmazás helye és időpontja (ezt a rovatot akkor kell kitölteni, ha az újítás