Krasznay Mihály (szerk.): Az újítói és feltalálói jog kézikönyve (Budapest, 1956)
I. Rész. Újítások
díjat. (A rendelet értelmében csak az első megvalósítás helyén jár a 100%-os újítási díj, a többi megvalósító szervtől csak 50, illetve 75%-os tapasztalatcsere-díj követelhető.) A rendelet nem zárja ki, hogy az újítási javaslatot bármilyen újítási szervnél (pl. valamelyik minisztériumnál, vagy az Országos Találmányi Hivatalnál) elő lehessen terjeszteni. Az újító jól felfogott érdeke azonban megkívánja, hogy a javaslatot annál a vállalatnál nyújtsa be, amely azt előreláthatóan meg is tudja valósítani. Az újítás szerzősége ugyanis nem kizárólagos jellegű, csak arra a helyre korlátozódik, ahova a javaslattevő az újítást benyújtotta, feltéve, hogy az a hely a megvalósításra illetékes. A nem kellő helyen történt benyújtás esetleg az elsőbbség elvesztését eredményezheti. Nem biztosít elsőbbséget az újítónak az a körülmény, hogy javaslatát először a minisztérium műszaki fejlesztési főosztályára nyújtja be. Számtalanszor előfordult, hogy az újító az elsőbbséget így akarta megszerezni és éppen ezáltal vesztette el a szerzőséggel járó jogokat, mert időközben a megvalósító vállalatnál más dolgozó benyújtotta ugyanazt a javaslatot és így őt ismerték el újítónak, mert — mint már mondtuk — csak a megvalósításra illetékes helyhez történő benyújtás biztosítja az elsőbbséget. Ez a rendelkezés azért is fontos, mert mind az újítónak, mind a népgazdaságnak az az érdeke, hogy a javaslat minél előbb megvalósításra kerüljön. A minisztériumokhoz és a Minisztertanácsnak közvetlenül alárendelt szervekhez mégis számtalan újítási javaslat érkezik, noha a megvalósító minden esetben egy-egy vállalat. Gyakori eset az is, hogy a javaslatot a megyalósításra nem illetékes vállalathoz nyújtják be. Ilyen esetben a javaslatot nem szabad elutasítani, hanem 3 napon belül a megvalósító szervhez kell továbbítani. Az ilyen javaslatok minél gyorsabb továbbítása azért is fontos, mert ezáltal a javaslat megvalósítása hamarabb megtörténik és biztosítható a javaslattevő elsőbbsége. Az újítási előadót és a vezetőt fegyelmileg is felelősségre lehet vonni, ha az előírt határidőn belül ezeket a javaslatokat az illetékes szervhez, elbírálás végett, nem továbbítja. Sok esetben ezek a szervek nem tudják, hogy a beérkezett javaslat mely vállalat profiljába tartozik. Ilyenkor az újítási előadók kérjenek felvilágosítást a minisztériumtól. Az illetékes helyre történő benyújtás fontossága indokolja, hogy a felettes szerv dolgozója is a felettes szerv felügyelete alá tartozó, megvalósításra illetékes vállalathoz nyújtsa be javaslatát. Ilyen esetben a javaslat elbírálásakor az egyszemélyi elbírálónak a javaslattevő munkaköri kötelességének fennforgása kérdésében a felettes szervtől véleményt kell kérnie és ennek alapján kell az elfogadás tárgyában döntést hoznia. Ha termelési vagy egyéb értekezleten hangzik el olyan javaslat, 105