Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Jogvédelem. Know-how. Értékesítés) (Budapest, 1971)

VII. Szabadalmazási eljárás

A lapokat meg kell számozni. A lapok bal oldalán 3-4 cm-es szegélyt kell hagyni, mig az első lap felső részén és az utolsó lap alján kb. 8 cm-es üres helyet kell hagyni. Amennyiben az utolsó lapon nem marad megfelelő hely, ezen oly módon lehet segiteni, hogy egy üres lapot füzünk a leirás végére. A sorok között elég helyet kell hagyni a sorközi javítások számára. Az egy oldalra gépelt sorok száma a 30-at nem haladhatja meg. Amennyiben egy oldalra 30-nál több sor kerülne, a közzététel ideje alatt fizetendő kinyomtatási dij összegének számításánál ez az oldal két oldalnak számit. A leírásban nem helyezhetők el rajzok, kivéve a grafikusan ábrázolt vegyi vagy matematikai képleteket. A leirás példányait a bejelentőnek vagy képviselőjének a leirás végén az igénypontsorozat után alá kell Írnia. A leírásban a méreteket méterrendszerben kell feltüntetni, illetőleg az egyéb mértékadatokat a mérésügyre vonatkozó hatályos jogszabály szerint kell használni.

A rajzokat három példányban kell benyújtani. A fő példány fehér, erős, fénytelen sima kartonlapon készül, mig a másik két példány jő minőségű másolat is lehet. A lapok mérete 29-34 cm magasság és 21, kivételesen 42 cm szélesség. A 21 cm széles lapon a hasznos felület legfeljebb 25,7 x 17 cm lehet.

A rajznak fekete, árnyékolás- és szinezés mentes tartós vonalakkal kell készülnie és éles sokszorosításra alkalmasnak kell lennie.

Metszeteket vonalkázással kell jelezni. Összefüggő fekete felületet nem szabad használni, mert a nyomdai sokszorosítás során könnyen foltossá válik és megtévesztésre adhat okot. Általában a rajz elkészítésénél lényeges szempont, hogy a nyomdai utón 2/3 méretre kicsinyített alakban is jól sokszorosítható legyen. Ezért célszerű, hogy a legvékonyabb vonal ne legyen 0, 01 mmnél vékonyabb, mig a legvastagabb vonal legfeljebb 0, 75 mm legyen és például kapcsolási vázlaton a keresztezési pontot feltüntető kör átmérője ne haladja meg az 1,5 mm-t. Az egyes ábrákat egymástól világosan elhatárolva, a lehető legkevesebb lapon kell elhelyezni és folytatólagos számozással kell ellátni, tekintet nélkül alapok számára. A hivatkozási jeleket, betűket és számokat jól olvashatóan kell feltüntetni, magasságuk legalább 0, 32 cm legyen. A vegyi képleteket tartalmazó rajzokon a gyűrűk átmérője legalább 1, 4 cm legyen. A rajz nem tartalmazhat magyarázd szöveget, kivéve egyes szavakat, amelyek a megértést könnyebbé teszik, mint például "víz", "gőz", "A-B metszet", "nyitva", "zárva" stb. , továbbá az elektromos berendezések vázlatainak, vagf valamely eljárás szakaszait feltüntető folyamatábráknak a megértéséhez szükséges magyarázatokat. Mindegyik rajz bal felső szegélyén fel kell tüntetni a bejelentő nevét, jobb felső szegélyén tört alakban a lapok összesített számát, mint számlálót és a szóban forgó lap sorszámát, mint nevezőt, végül a lap jobb alsó szegélyén a bejelentőnek vagy képviselőjének alá kell írnia a lapot. Ügyelni kell arra, hogy a rajzon hajtás vagy törés ne legyen, mert ez a fényképmásolást megnehezítené. •- 93 -