Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Jogvédelem. Know-how. Értékesítés) (Budapest, 1971)

VII. Szabadalmazási eljárás

Az alábbiakban a szabadalmi bejelentés számára előirt egyes tételeket külön-külön fogjuk részletesebben ismertetni. 2. A bejelentési kérelem A bejelentési kérelemnek tartalmaznia kell: a) a bejelentő nevét (cégét), foglalkozását és lakóimét (székhelyét); több bejelentő esetén az ígényjogosultság arányát; ezt százalékosain szokták megje­lölni; b) a találmány cimét (rövid és szabatos megjelölését); c) nyilatkozatot arról, hogy a bejelentő a találmány feltalálója vagy an­nak jogutóda; d) ez utóbbi esetben a feltaláló nevét, foglalkozását és lakcímét; több feltaláló esetén a szerzőség arányát; továbbá azt a jogviszonyt, amelynek alapján a bejelentő a kérelem benyújtására jogosult, ideértve a találmány szolgálati jellegét; e) képviselet esetén a képviselő nevét és lakcímét (irodai cimét); f) uniós vagy kiállítási elsőbbség igénylése esetén az erre irányuló nyi­latkozatot, az igényelt elsőbbségi napot; uniós elsőbbség igénylése esetén az eredeti bejelentés időpontját, országát és számát; g) a mikroorganizmus törzs letétbe helyezéséről szőlő elismervény kel­tét és számát; h) kérelmet a szabadalom megadására; i) ha a bejelentő teljes vizsgálatot kíván, az erre irányuló kérelmet; j) a bejelentési kérvény mellékleteinek felsorolását; k) a bejelentő vagy képviselő aláírását. Külföldön lakó bejelentőnek minden körülmények között belföldi lakőhely­­lyel rendelkező képviselőről kell gondoskodnia, akit hitelesített meghatalma­zással kell ellátnia, kivéve akkor, ha a képviselő ügyvéd vagy hatóságilag jo­gosított szabadalmi ügyvivő. Ez utóbbi esetben a meghatalmazás hitelesítésé­re nincs szükség, elég, ha a kiállító azt sajátkezüleg aláírta. A magyar állami vállalatok és intézmények képviselője belföldi vonatkozás­ban a Danubia Szabadalmi Iroda, vagy a Budapesti Nemzetközi Ügyvédi Munkakö­zösség. Állami vállalat vagy intézmény nem köteles meghatalmazást kiállítani, elegendő, ha megbízólevelet ir a Danubia Szabadalmi Irodának, vagy a Budapesti Nemzetközi Ügyvédi Munkaközösségnek. Az állami vállalatok azonban sa­- 88 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom