Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Jogvédelem. Know-how. Értékesítés) (Budapest, 1971)
VI. Nemzetközi szerződések
elvégzését. Az Egyezmény tehát mind a bejelentők, mind a szabadalmi hatóságok számára idő, munka és költségmegtakaritást tesz lehetővé. Számunkra természetesen a bejelentő oldalán jelentkező megtakaritás tűnik a fontosabbnak. Ez pedig abból adódik, hogy a bejelentőnek lehetősége van szabadalmi bejelentését egy helyen, egy nyelven benyújtani. Ezzel a bejelentő minden tagállamban a nemzeti bejelentéssel azonos hatályt biztosit bejelentése számára, ugyanakkor azonban az adott tagállam szabadalmi hatósága előtt az eljárást csak a nemzetközi kutatási jelentés (esetleg a nemzetközi elővizsgálati je’entés) birtokában, azaz a szabadalmaztathatőság esélyeinek bizonyos fokú ismeretében kell lefolytatnia. Másik előnye az Egyezmény által létrehozott rendszernek, amely a bejelentők körén túlmenően az ipar és külkereskedelem széles köreire is kihat - az, hogy annak következtében un. "erős" szabadalmakat engedélyeznek, még azokban az országokban is, amelyekben a kutatási és vizsgálati lehetőségek korlátozottak, mivel az Egyezmény magas kutatási-, ill. elővizsgálati szinvonalat szab meg. Az Egyezmény (bár azt szerkezete nem tükrözi elég világosan) lényegében három fő szakaszra tagolja az eljárást- nemzetközi szabadalmi bejelentésre (3-14 cikk),- nemzetközi kutatásra (15-28 cikk),- előzetes nemzetközi vizsgálatra (31-42 cikk), amely érdemi szabályozást számos közös és ügyviteli rendelkezés egészit ki. Az Egyezményben előirt kellékekkel rendelkező nemzetközi szabadalmi bejelentést bármely tagállam szabadalmi hivatalához be lehet nyújtani. Ez az "átvevő hivatal" megvizsgálja a nemzetközi szabadalmi bejelentést abból a szempontból, hogy az kielégiti-e a minimális alaki követelményeket. Ez utóbbiak fennforgása esetén a bejelentés egyik példányát az OMPI Nemzetközi Irodájának, másik példányát a kutató hatóságnak adja át. A nemzetközi kutatást "kutató hatóság" végzi. A tervek szerint ilyen öt lesz, a magyar eredetű nemzetközi szabadalmi bejelentések kutatása előreláthatólag a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Találmányi és Felfedezési Bizottságnál történik majd. A "kutató hatóság" 3 hónapon belül köteles a nemzetközi kutatást elvégezni, vagyis az előzményeket feltárni, aminek alapján a bejelentő még a "kiválasztott országokban" (azokban az országokban, ahol találmányát szabadalmaztatni kivánja) való bejelentés benyújtása előtt fel tudja mérni a szabadalmaztatás esélyeit s dönthet a bejelentés benyújtása vagy módosítása tárgyában. A kutatási jelentés kibocsátását követő két hónap elteltével az OMPI Nemzetközi Irodája a bejelentést a kutatási jelentéssel együtt továbbítja a "kiválasztott országok" hivatalainak. Az esetben, ha a bejelentő előzetes nemzetközi vizsgálatot is igényel, úgy azt a nemzetközi kutatási jelentésnek a "kiválasztott ország" szabadalmi hatóságai részére való továbbítása előtt végzik el. Az előzetes nemzetközi vizsgálat kiegészíti a nemzetközi kutatási jelentést és kiterjed a találmány újdonságára, találmányi szintjére és iparszerü hasznosíthatóságára. Az eljárás- 85 -