Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Jogvédelem. Know-how. Értékesítés) (Budapest, 1971)
VI. Nemzetközi szerződések
Magyarország az Uniós Egyezmény - legutóbbi - stockholmi szövegéhez 1970. április-hő 26. napjától kezdődő hatállyal csatlakozott (1970. évi 18. tvr.) Továbbra is érvényben maradtak azonban a korábbi hágai, londoni, liszszaboni szövegek, azokkal az országokkal szemben, amelyek még nem csatlakoztak a stockholmi szöveghez. így például Ausztria és Magyarország viszonylatában - minthogy Ausztria a lisszaboni szöveg alapján áll - az Uniós Egyezmény lisszaboni szövege irányadó (1962. évi 17. tvr-el kihirdetve). Végül megjegyezzük, hogy az Uniós Egyezmény tagállamai jogosultak az ipari tulajdon oltalmára külön megállapodásokat kötni, feltéve, hogy ezek az Uniós Egyezmény rendelkezéseivel semmiben sem ellentétesek (19. cikk.) E rendelkezés alapján az uniós országok számos további nemzetközi szerződést kötöttek, amilyenekről a következőkben számolunk be. A továbbiakban az Uniós Egyezménynek a csak szabadalmakra vonatkozó fontosabb különös rendelkezéseit ismertetjük. Az Uniós Egyezmény kimondja a szabadalmak függetlenségének elvét, ami azt jelenti, hogy ha például magyar vállalat Magyarországon bejelentésére szabadalmat kapott, ebből még nem következik szükségszerűen, hogy a találmányra az Amerikai Egyesült Államokban is szabadalmat fog kapni. A szabadalmak függetlenségének elve azt is jelenti, hogy ha ugyanarra a találmányra vonatkozóan engedélyezett szabadalmat az egyik uniós országban (pl. Ausztriában) megsemmisítették, vagy megvonták, e megsemmisités vagy megvonás hatálya érintetlenül hagyja az ugyanazon találmányra más országokban (pl. Magyarországon és Svájcban) engedélyezett szabadalmak hatályát. A függetlenség elve továbbá azt is jelenti, hogy ha a származási országban a szabadalmi oltalom ideje hosszabb, mint az engedélyező országban, az uniós elsőbbségű külföldi találmány oltalmi ideje az engedélyező ország belső joga szerint alakul még akkor is, ha ott az oltalmi idő rövidebb. így például hazánkban a szabadalmi oltalom ideje 20 év, s igy magyarországi első bejelentésre alapit ott uniós elsőbbséggel Nagy-Britanniában szerzett angliai szabadalom - ahol az oltalmi idő csak 16 év - hamarabb jár le, mint a származási országban, Magyarországon (4bis cikk). Az Uniós Egyezmény - amely általában a szabadalmas jogait védi - egy kérdésben rendelkezik a találmány létrehozójáról is. Nevezetesen biztosítja a feltaláló személyiségi jogainak védelmét, amikor kimondja, hogy "a feltalálót megilleti az a jog, hogy a szabadalmi okmányok őt e minőségben feltüntessék" (4ter cikk). Kimondja az Uniós Egyezmény a behozatali szabadság elvét azzal, hogy megállapitja, miszerint "ha a szabadalomtulajdonos az unió valamelyik országában előállitott tárgyakat visz be abba az országba, ahol a szabadalmat kaota, ez nem vonja maga után az oltalom megszűnését" (5. cikk A pont). Az uniós országok belső anyagi jogát bizonyos mértékben egységesiti az Uniós Egyezménynek a szabad alom megvonására és a kényszerengedélyre vonatkozó el őir ás a, amely szerint "a szabadalom megvonása csak olyan esetben engedhető meg, ha a visszaélés megelőzésére a kényszerengedély nem elegendő. Az első kényszerengedély megadásától számított 2 év eltelte előtt a szabadalom megvonása .... iránti keresetnek nincs helye". A kényszerengg- 71 -
