Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Jogvédelem. Know-how. Értékesítés) (Budapest, 1971)

VI. Nemzetközi szerződések

Mindenekelőtt hangsúlyozni kiváltjuk, hogy az Uniós Egyezmény nem érin­ti a tagállamoknak azt a jogát, hogy önállóan - egymástól függetlenül - döntse­nek ugyanazon találmányra vonatkozóan a különböző tagállamokban benyújtott szabadalmi bejelentésről, az engedélyezésről, vagy az elutasításról. Az Uniós Egyezmény által biztosított előnyök tehát más vonatkozában jelentkeznek a szabadalmi bejelentések tekintetében. A továbbiakban mindenekelőtt az Uniós Egyezmény néhány olyan rerdel­­kezéséről kell megemlékeznünk, amely mind a szabadalmak, mind a védjegyek és ipari minták tekintetében irányadó. Ezek közül legfontosabb az egyenlő el­bánás elve, valamint az uniós elsőbbség intézménye. Az egyenlő elbánás elve azt jelenti, hogy az uniós országok alattvalói bármely országban ugyanazokat a jogokat (előnyöket) élvezik - az ipari tulaj­don oltalma tekintetében - mint a belföldiek. Az egyenlő elbánás tartalma gya­korlatilag abban áll tehát, hogy az uniós országok ugyanolyan feltételek mel­lett engedélyeznek szabadalmat, az Uniós Egyezmény hatálya alá eső külföl­diek (természetes és jogi személyek) javára, mint a belföldieknek (2. cikk). A gyakorlatban azonban az egyenlő elbánás korántsem biztosit még tel­jes - nemzetközi szintű - egyenlőséget, hanem csak a különböző országokon belüli egyenlő elbánást. így, ha A ország joggyakorlata szerint a szabadalom engedélyezésekor a találmányi szinvonai fennforgását a saját országból szár­mazó bejelentéseknél vizsgálják, akkor a B országbeli bejelentő bejelentésének találmányi színvonalát is ugyanúgy vizsgálják. Ha ezzel szemben B ország a szabadalom engedélyezése alkalmával a találmányi szinvonai fennforgását nem vizsgálja, akkor B országban az A országbeli bejelentő találmányi szin­vonai hiányában is szabadalmat nyerhet. A nemzetközi szintű egyenlőség hiá­nya azonban adott esetben előnyt is jelenthet: a magyar szabadalmasnak pél­dául az Amerikai Egyesült Államokban sem fenntartási illetéket nem kell fi­zetnie, sem szabadalmát gyakorlatba venni nem köteles, mert az amerikai szabadalmassal esik egyenlő elbírálás alá. Ilyen jogok azonban az amerikai szabadalmast Magyarországon nem illetik meg, mert ez utóbbi viszont a ma­gyar szabadalmassal esik egyenlő elbírálás alá. Az uniós elsőbbség azt jelenti, hogy aki valamely uniós országban már bejelentett találmányt (ipari mintát, védjegyet), annak első bejelentésétől szá­mított meghatározott időn belül (ez az úgynevezett uniós elsőbbségi idő) egy másik uniós országban bejelenti, annak bejelentését (lajstromozási kérel­mét) - ilyen irányú kérelem esetén - úgy tekintik, mintha azt már az első be­jelentés időpontjában megtették volna. Az uniós elsőbbségi idő találmányok­nál 1 év (4. cikk). Az uniós elsőbbség érvényesítésének feltételei a következők: a) szabályszerű hazai bejelentés (alapbejelentés), b) más uniós országban az alapbejelentő vagy jogutóda részéről benyúj­tott azonos tárgyú későbbi bejelentés, c) az elsőbbségi időköz betartása, d) az elsőbbség iránti igény bejelentése.- 69 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom