Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Jogvédelem. Know-how. Értékesítés) (Budapest, 1971)

V. A műszaki fejlesztés és iparjogvédelem állami szervei

(XI. 11.) KGM. sz, rendelet, valamint az annak végrehajtása tárgyában kiadott 70.150/1970. (XI. 18. ) KGM. sz. utasítás. Ezek hatálya ugyanis a kohó- és gépipari _ága£athoz_taxtozó_tevéken^ség^ folytató minden vállalatra, intézményre, szövetkezetre, kisiparosra kiterjed. Ha ezek a kohó- vagy gépipari vonatkozású külföldi ismeretet szereznek meg, úgy a külföldi műszaki ismeret megszerzésének szándékáról előzetesen, utóbb pedig az ilyen tárgyú licenciaszerződés megkötéséről a Kohó- és Gépipari Minisztériumot, a végrehajtási utasításban meghatározott tartalmú "Licencia kisérő lap" megküldésével kötelesek tájékoztatni. A Kohó- és Gépipari Minisztérium számára azonban e jogszabály nem biztosit speciális hatósági jogokat, e jogszabály tehát gyakorlatilag az ágazati ellenőrzést hivatott megkönnyíteni, információs kötelezettség előírásával.

Ennek az utasításnak hatálya - mint mondottuk - kiterjed a más minisztériumok és egyéb országos hatáskörű szervek felügyelete alá tartozó, de a kohó- és gépipari ágazathoz tartozó tevékenységet folytató gazdálkodó és költségvetési szervekre, valamint kisiparosokra. E jogszabály azt a célkitűzést szemlélteti, hogy a Kohó- és Gépipari Minisztérium a műszaki fejlesztésnek az egész ágazat vonatkozásában történő koordinálására, a párhuzamos tevékenység kiküszöbölésére törekszik s éppen abban a vonatkozásban, amelyben a párhuzamos licenciavásárlási tevékenység az ágazat számára érzékeny presztízs vagy anyagi veszteséget jelenthet.

Sem a Külkereskedelmi Minisztérium, sem a k0hó- és gépipari miniszter által kiadott és az előzőekben ismertetett jogszabályok nem tartalmaznak az e rendelkezések megszegőit sújtó olyan büntető szankciókra való utalást, mint az ország iparjogvédelmi vonatkozású honvédelmi érdekeit biztositő kormányrendelet. Nyilvánvaló azonban, hogy e rendelkezések be nem tartása minden esetben fegyelmi következményekkel járhat, súlyosabb esetekben pedig büntetőjogi következményekkel is, nevezetesen a büntetőjog általános szabályainak az adott cselekmény tényállására való alkalmazásával.

Végül megemlítendő, hogy valamennyi országos hatáskörű szerv jogosult az iparjogvédelem különböző ügykörébe tartozó kérdéseit szabályozni. Ez a szabályozás a gazdaságirányítás jelenlegi rendszerében gyakorta nem kötelező jellegű irányelvek formájában jelenik meg. E vonatkozásban témánk szempontjából első helyen kell említeni az 1971-1975. évekre érvényes vállalati újítási szabályzatok kidolgozásához kiadott OTH-SzOT irányelveket. (Közzétéve: Újítók Lapja, 1970, évi 19. szám). ,

Ugyancsak irányelv-tipusu - de csak meghatározott minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatok vonatkozásában kiadott - irányelv például a kohó- és gépipari miniszter jóváhagyásával, a minisztérium illetékes főosztályai által az újítások, találmányok, valamint az iparjogvédelmi feladatok ellátása tárgyában kiadott 869.107/1969. (IX. 6.) KGM. s±. közlemény. E meglehetősen terjedelmes irányelvek lényegében három nagyobb kérdéscsoportot szabályoznak:- tájékoztatást adnak az újításokkal és találmányokkal kapcsolatosan a minisztériumot terhelő feladatokról,- 66 -