Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Jogvédelem. Know-how. Értékesítés) (Budapest, 1971)

IV. Szabadalmazható és a szabadalmazás köréből kizárt találmányok

hanem arra utal, hogy az irodalom olyan útmutatásokat tartalmaz, amelyek a szakember számára támpontot nyújtanak az illető találmány szerinti megoldás megvalős itására.

A szabad aim aztatási eljárás folyamán az OTH a bejelentések újdonságát hivatalból vizsgálja. Ennek során felhozhat olyan nyomtatványokat, amelyek véleménye szerint ujdonságrontót tartalmaznak, mert olyan útmutatásokat ad - nak, amelyek alapján szakember a találmány tárgyát előállíthat ja. Ezek a megállapítások különösen olyan esetekben, amelyekben az irodalmi anyag utalásai nem pontosan fedik a találmány tárgyának jellemzőit, szubjektivek is lehetnek és lényeges vitákra adhatnak alkalmat az OTH és a bejelentő között egyegy jellemző ismert vagy ismeretlen volta tekintetében..

A hivatalból ujdonságvizsgálatot folytató országok közül vannak olyanok, amelyek a nyomtatványok ujdonságrontő jellegének megítélése kérdésében szigorúbbak a magyar joggyakorlatnál, mint például a holland, a svéd és túlnyomórészt a nyugatnémet gyakorlat és vannak, amelyek enyhébbek, igy az osztrák és az angol. Az angol joggyakorlatban általában csak a Nagy-Britannia területén hozzáférhető irodalmi anyagokat tekintik ujdonságrontóknak. A holland gyakorlat viszont nem egyszer más, még csak nem is rokon iparágakból vett megoldásokat is ujdonságTontóaknak tart és kedvezőtlen következtetéseket von le a találmány szabadalmazhatósága tekintetében.

Az újdonság megítélése szempontjából lényeges kérdés egyes nyomtatványokból kiragadott részletek mozaikszerü összerakása. Ha a nyomtatványban a találmánynak külön-külön csupán egyes részei vannak leírva, a találmány újdonságát ellenben azon az alapon Ítélik meg, hogy a szakértő mindezeket a nyomtatványokat ismerhette, még hozzá egyidejűleg, és ezeket összetéve minden feltalálói tevékenység nélkül eljuthatott a találmányhoz, akkor az egyes nyomtatványok mozaikszerü összerakásával állunk szemben. Az ilyen mozaikszerü összerakás ujdonságrontó hatásának megítélésénél azonban rendkívül óvatosan kell eljárni. Itt elsősorban csakis akkor vehetők figyelembe a különböző mozaik részletek, ha azok a szakirodalom azonos, vagy legalább Is közeli területeiről származnak és csak mindenkor a szokásos saját hatásukkal jelentkeznek a találmány tárgyában. Ezt úgy kell érteni, hogy a technika mai gyorsütemü fejlődése mellett a szakemberek kénytelenek mind jobban specializálódni és már a rokon területek hatalmas terjedelmű ismeretei sem foghatók át általában egyetlen szakember által. Még kevésbé kívánható meg egy szakembertől, hogy az nemcsak saját szakterületén, hanem attól Idegen területeken is mélyreható és átfogó ismeretekkel rendelkezzék. - Ami pedig azt a kérdést illeti, hogy valamely ismert jellemző csak saját és közismert hatásával jelentkezik a találmány tárgyában és ezért ott ujdons ágront ónak tekinthető, külön vizsgálatot érdemel, mert sok esetben a mozaikszerüen egymás mellé helyezett jellemzők egymással kölcsönhatásba lépnek és olyan uj hatásokat szolgáltatnak, amelyek ezen jellemzők külön-külön való alkalmazásából nem következnek. Éppen ezek a körülmények képezik a szabadalom megadási eljárás során a legtöbb vita alapját, mert objektiv elbírálásuk nem lehetséges, már csak azért sem, mert annak megítélése, hogy mi tartozik a szakember köteles tudásához, maga is szubjektív megítélés kérdése.- 48 -