Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Jogvédelem. Know-how. Értékesítés) (Budapest, 1971)

III. Újdonság, újdonságvizsgálat, szabadalomkutatás

műszaki feladatot korábban hogyan oldották meg, - persze ha maga a feladat ismert volt. Éppen ezért nem mindig elegendő közvetlenül a vizsgált műszaki megoldással kapcsolatos nyomtatványokat átnézni, hanem gyakran célszerű a határterületen lévőket is.

Az újdonság vizsgálattal kapcsolatban egyébként elsősorban a műszaki lényegre kell összpontositani és nem kell az összes részletkörülmény'ekre figyelemmel lenni.

Tételezzük fel, hogy a vizsgált műszaki megoldás olyan izzólámpára vonatkozik, amelynek adott nyomású gáztöltés és meghatározott spirálkonstrukciő mellett az a jellemzője, hogy a gáztöltésében minőségjavító célzattal hidrogéngáz is van, éspedig 5%-nál kisebb mennyiségben. Ez esetben a műszaki megoldás lényege az 5%-nál kisebb mennyiségű hidrogéngázadalék alkalmazása. Az ujdonságvizsgálatot ez esetben erre kell irányítani és azokat a nyomtatványokat kell megkeresni, amelyek hidrogéngáztöltésü lámpákat írnak le.

Ha történetesen a vizsgálat során olyan nyomtatványt találunk, amely az 5% alatti mennyiségű hidrogéngázadalékot ismerteti, akkor a vizsgált műszaki megoldás egyértelműen nem uj. Nem változtat ezen a tényen az sem, ha adott esetben más célzattal alkalmaztak volna ugyanilyen mennyiségű hidrogéngázt. Ha azonban azt állapítjuk meg, hogy alkalmaztak ugyan izzólámpákban hidrogéngázt, de egészen eltérő mennyiségben, úgy az ujdonságvizsgálat csupán annyit állapíthat meg, hogy a hidrogén adalék önmagában ismert. Ez esetben a továbbiakban (IV Fej.) tárgyalandó szempontok alapján ítélendő majd meg, hogy szabadalmaztatható-e az adott izzólámpa, mert a hidrogénadalékot a vizsgált megoldásétól eltérő mennyiségben adagolták korábban.

Ez esetben ugyanis a találmányt nem általában a hidrogéngáz adagolása képezi, hanem annak meghatározott (5% alatti) mennyiségű, különleges rendeltetésű alkalmazása. A szabadalmaztathatóság megítéléséhez azonban ismerni kell az ujdonságvizsgálat által feltárt technika állását.

Az ujdonságvizsgálatot általában szakkönyvek, szakfolyóiratok, de főleg szabadalmi leírások átnézése alapján végezzük el. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozzuk, hogy bármely nyomtatvány bármely része ujdonságrontó lehet. Könyveknél, folyóiratoknál azok szövege, ábrái, fényképei - bármily nyelvűek is legyenek azok - szabadalmi leírásoknál pedig akár az igénypontok, akár a leírás, az ábrák, akár ezek mindegyike ujdonságrontó lehet. (Mint látni fogjuk, az un. szabadalomkutatásnál más a helyzet.)

A vizsgálatot részben szakkönyvtárakban, részben a vállalati szabadalmi gyűjteményekben, ha pedig ilyen nincsen, úgy az OTH Szabadalmi Tárában végezhetjük el. Mivel azonban az OTH Szabadalmi Tára az ott tárolt többmillió szabadalmi leírás ellenére sem teljes (pl. az 1941-1966 között megjelent USA leírások hiányoznak, azoknak csak kivonatai állnak rendelkezésre és azok is elsősorban számsorrendben) alaposabb ujdonságvizsgálat esetén (pl. ha a találmányt több külföldi országban tervezik szabadalmaztatni), célszerű a hazai ujdons ágvizsgálaton felül külföldi ujdonságvizsgálatot is végeztetni.

A külföldi ujdonságvizsgálatokat a DANUB1A Szabadalmi Irodán keresztül bonyolíthatjuk le. Ez utóbbi - megbízás esetén - külföldi dokumentációs szervekkel (pl. a nyugatberlini Treuhandstelle, Hágai Nemzetközi Szabadalmi In- 40 -