Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Jogvédelem. Know-how. Értékesítés) (Budapest, 1971)

III. Újdonság, újdonságvizsgálat, szabadalomkutatás

mértté váljék a Q-frekvencia titrálásra való alkalmazhatósága. Egyéb esetekben is azt kell eldönteni, hogy a nyilvánosságra hozatal tartalma nyujt-e elegendő útmutatást a szakember számára a saját megoldás megvalósitásához. Ezeket a kérdéseket részletesebben a kés őbbiekben (IV. Fej.) tárgyaljuk.

Minthogy a fentiek szerint a nyilvánosságra hozatal különböző esetei között számos olyan akad, amelyről nem lehet biztonsággal megmondani, hogy azokat a különböző országokban ujdonságrontónak értékelik-e vagy sem, saját találmány szabadalmaztatását megelőzően célszerű mindennemű nyilvánosságra hozatalt mellőzni, hiszen a saját korábbi nyilvánosságra hozatal a legtöbb országba szintén ujdonságrontő.

2. Az újdonságvizsgálat

A) Szabadalmi leírások osztályozása

A műszaki megoldások lényeges része szabadalmi leírásokban kerül nyilvánosságra. A szabadalmi leírások száma ma már több millió, ezek jelentős része megtalálható az OTH Szabadalmi Tárában. Ezenfelül néhány nagyobb iparvállalat is jelentős, a saját szakterületére korlátozott szabadalmi gyűjteménnyel rendelkezik (pl. Egyesült Izzó, Magyar Gyógyszeripari Egyesülés vállalatai). Hasonló szabadalmi gyűjtemények találhatók több fejlesztő, vagy kutatóintézetben is.

Ilyen hatalmas anyagban nehéz volna megfelelő osztályozás nélkül eligazodni. Ahogyan a különféle irodalmi alkotásokat decimális rend (ETO) szerint csoportosítják, úgy a szabadalmi leírások részre is sajátos osztályozási rendszereket alakítottak ki.

Az egyik közismert osztályozási rendszer a német, amely ABC sorrendben 89 osztályba osztja az egyes iparágakat és ennek megfelelően sorolja be a szabadalmi leírásokat. Ezen osztályok azután csoportokra, alcsoportokra is oszlanak. A magyar osztályozás is ezt a rendszert vette át (megtartva az iparágaknak a német ABC szerinti sorrendjét, ezért érthetetlen néha az osztályozás látszólagos összevisszasága). Lényegileg ugyanezt a rendszert vette át Ausztria, Svájc, Hollandia, sőt a Szovjetunió is kisebb-nagyobb változtatásokkal.

A másik osztályozási rendszer az angolszász rendszerű, ahol inkább műszaki megoldás fajták és nem iparágak szerint történt a beosztás, ezért sok az általános jellegű osztály, pl. a "bevonat" (coating) osztályba tartoznak mindennemű bevonatok, függetlenül attól, hogy azok melyik iparágat érintik. Ennek megfelelően az Amerikai Egyesült Államok osztályozása több mint 300 osztályt ismer és igen bő az angol osztályozás is.

Harmadik fajta osztályozás az, amelyiket Franciaország alakított ki és amely alig néhány osztályba sorolja a szabadalmakat, ami a szabadalmak jelenlegi nagy száma mellett az áttekintést erősen nehezíti.- 38 -