Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Jogvédelem. Know-how. Értékesítés) (Budapest, 1971)
III. Újdonság, újdonságvizsgálat, szabadalomkutatás
III. ÚJDONSÁG, ÚJDONSÁGVIZSGÁLAT, SZABADALOMKUTATÁS 1. Az újdonság A) Az újdonság fogalma. - Abszolút és relatív újdonság A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvény (Szt)az újdonság fogalmát a következőképpen határozza meg: ”Uj a megoldás, ha nem jutott oly mértékben nyilvánosságra, hogy azt szakember megismerhette" (Szt 2. §). A törvény e meghatározása lényegesen különbözik a korábban érvényben volt szabadalmi törvénytől (1895), amelyben nem az volt meghatározva, hogy mi tekinthető újnak, hanem tételesen fel volt sorolva, hogy mi nem tekinthető annak. Ez az uj meghatározás viszont nem kimeritő felsorolással határozza meg az ujdonságrontő körülményeket, hanem - a hatályos törvény miniszteri indoklása szerint - "tartalmi meghatározást ad". A gyakorlati élet és a hatályos törvény is abból indult ugyanis ki az újdonság fogalmának meghatározásánál, hogy a szellemi alkotások létrehozói, tehát a feltalálók is szellemi alkotásaikat valamilyen formában nyilvánosságra hozzák. A nyilvánosságrahozatal révén az adott műszaki megoldás társadalmilag ismertté válik. Újnak pedig csak az a megoldás tekinthető, amely korábban még nem vált társadalmilag ismertté, nem került nyilvánosságra. Ezek szerint az a műszaki megoldás uj, amelyet a társadalom még nem ismer. A törvény ezenkivül még minősiti is az újdonsághoz szükséges társadalmi nemismertség mértékét, vagyis csak az a megoldás uj, amely nem vált olyan mértékben társadalmilag ismertté, hogy azt szakember megismerhette. A legtöbb ország szabadalmi törvénye, ha nem is azonosan határozza meg az újdonság, vagy az ujdonságrontás fogalmát, de a fogalom és annak tartalma lényegileg azonos, vagy nagyon hasonló a magyar törvényéhez. Az újdonság fogalmának részletesebb gyakorlati elemzésére és néhány külföldi ország gyakorlatára a későbbiekben (IV; Fej. 2. pont) visszatérünk, ehelyütt viszont rá kell mutatnunk arra, hogy a gyakorlat az egyes országokban valamelyest eltérő. Alapvető eltérés pl. az, hogy a társadalmi ismertség fogalmát az egyes országok másképpen értelmezik. Lényegileg két csoportra oszthatók ilyen szempontból az egyes országok. Az egyik csoportba tartozók "társadalom" alatt csupán az ujdons ágvizsgálatot végző ország társadalmát értik (relativ újdonság), mig a másik csoportba tartozó országok "társadalom" alatt az egész világot értik (abszolút újdonság követelménye)* Ehhez képest az előbbi csoportba tartozó országokban csak az nem minősül újnak, ami abban- 32 -
