Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Jogvédelem. Know-how. Értékesítés) (Budapest, 1971)
II. A műszaki alkotások fajai és keletkezése
d) Oltalmazható műszaki alkotások Annak vizsgálatánál, hogy a tárgyalt műszaki alkotások melyike oltalmazható, vagyis melyike élvez jogi oltalmat, az egyes alkotások társadalmi ismertségéből kell kiindulnunk, továbbá abból, hogy az társadalmi szükségletet elégit-e ki. Általában az az irányadó, hogy az olyan műszaki alkotás oltalmazható, amelyet a társadalom, vagy annak legalább meghatározott része korábban nem ismert és amelyik társadalmi szükségletet elégit ki. Az oltalmazható műszaki alkotásoknál két fogalommal kell mindenekelőtt megismerkednünk, az újítással és a szabadalmaztatható találmánnyal. Az újításokat legegyszerűbben úgy határozhatnánk meg, hogy azok valamely műszaki feladat megoldását képezik. Az újítás nem mindig válik el más, újítást nem képező tevékenységtől, igy pl. még reproduktiv tevékenység is lehet, minthogy pl. már nyilvánosságra hozott szakirodalmi közleményen is alapulhat. Az újítás tehát akár általános (közismert) műszaki ismeretek kizárólagos felhasználásával, akár pedig az ezeken felüli ismeretek alkalmazásával készült műszaki megoldás lehet, feltéve, ha annál a vállalatnál, ahol a megoldást javasolják, még nincsen alkalmazásban, vagy tervbe véve. Az újítástól tehát csupán un. viszonylagos újdonságot követelünk meg. A vizsgálandó társadalmi ismeretségi kör: a vállalat. Ahhoz egyébként, hogy a társadalmi ismertség hiánya, vagyis a műszaki megoldás ujitáskénti oltalmazhatósága megállapítható legyen, a műszaki megoldás megvalósítására javaslatot kell tenni. / A fentiek alapján újításnak tekinthetjük valamely műszaki feladat olyan megoldását, amelynek a fentiek szerinti viszonylagos újdonsága megállapítást nyert és megvalósítása hasznos eredménnyel jár. Az újításokat egyébként e könyv nem tárgyalja, minthogy az újítói jogra vonatkozólag külön irodalom rendelkezésre áll. Szabadalmaztatható találmánynak azokat nevezzük, amelyek az egyes országok szabadalmi törvényeiben előirt feltételeket kielégítik és amelyekre - bejelentésük esetén - szabadalom adható. Maga a szabadalom az ilyen találmányokra adott kizárólagos jogot jelenti. Minthogy a könyv részletesen tárgyalja a szabadalmazható és a szabadalmazás köréből kizárt találmányokat (IV. Fej. ), igy e kérdésre részletesebben e helyütt nem térünk ki. Annyit azonban meg kell említenünk, hogy az iparjogvédelem egyik legfontosabb részét a szabadalmak és az azokra vonatkozó szabadalmi jog képezik. A műszaki alkotások e fenti két általánosan ismert oltalmazható formája mellett azonban egyre inkább tért hódit az a fogalmak alá nem tartozó műszaki alkotások oltalma is. így bizonyos fokú, de a szabadaloméval egyelőre még nem összehasonlítható mértékű oltalmat élveznek az engineering, a know how és a consulting tevékenység is. Ez az oltalom részben közvetett vagy közvetlen jogszabályi oltalom, részben az azok átadására irányuló szerződésekben szereplő kikötéseken alapuL A szőbanforgó jogszabályok az engineeringre, ill. annak egy részére vonatkozólag a Szerzői jogról szóló törvény (Szjt), illetve bizonyos mértékig a- 29 -
