Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Jogvédelem. Know-how. Értékesítés) (Budapest, 1971)

I. A szabadalmi jog fejlődése és szerepe

dijazásáaak további feltételeit is tartalmazza, - ami a szolgálati találmány feltalálóját e tekintetben is a munkaviszonyban nem álló feltalálóval hozza azonos helyzetbe - nevezetesen azt, hogy a találmányt értékesítsék, hasznositsák.

E körülményre tekintettel a feltalálóknak intenziv személyes érdekük is fűződik találmányuk szabadalmaztatásához. Szabadalom engedélyezésének hiányában ugyanis a szolgálati találmány feltalálója még a találmány hasznosítása esetén is általában nem részesülhet díjazásban, a munkaviszony keretén kívül létrehozott találmány feltalálója pedig elesik a szabadalom hasznosításával járó előnyös lehetőségektől.

A szabadalomból folyó kizárólagossági jog gyakorlásának feltételeiről szólva már említést tettünk róla, hogy a termelési eszközök társadalmi tulajdona következtében e jog gyakorlásának lehetőségei egészen mások, mint kapitalista társ ad almi-gaz das ági viszonyok között. Ezzel kapcsolatban befejezésül néhány, témánk szempontjából említésre jnéltó - bár a szabadalmi jogon kívül fekvő - rendelkezésről, nevezetesen az iparűzésre vonatkozó szabályokról célszerű röviden megemlékezni.

A Sztv. indokolásának az előzőekben már idézett részéből kézenfekvő, hogy a szabadalom jogosultja vagy maga valósíthatja meg találmányát, vagy az erre illetékes állami vállalattal, szövetkezettel kötött szerződés alapján hasznosíthatják azt.

Kivételes esetet képez a szabadalmas magyar állampolgár feltaláló. Elvileg neki személyesen is lehetősége van a találmány megvalósítására. A kisiparosok ipargyakóriásáról szóló 1958. évi 9. sz. tvr. (11.18) 6 §-a értelmében ugyanis az illetékes másodfokú iparhatóság a feltaláló részére - kizárólag szabadalmazott találmánya tárgyának előállítására - szakképzettség igazolása nélkül, ipar igazolvány kiadását engedélyezheti. (Az ilyen ipar igazolvány hatálya azonban megszűnik, ha az alapul szolgáló szabadalom érvényét veszti, vagy azt a feltaláló másra ruházza át.)

A szabadalmas feltaláló által történő ezt a közvetlen megvalósítást azonban társadalmilag kivételes esetnek kell tekintenünk, mert a feltalálók általában nem rendelkeznek a találmányuk iparszerü megvalósításához szükséges anyagi-technikai feltételekkel. Ezért szabadalmas feltaláló a szabadalomban rejlő előnyöket a gyakorlatban rendszerint mégis csak úgy aknázhatja ki, ha hasznosítási (vagy átruházási) szerződést köt olyan állami vállalattal, szövetkezettel, kisiparossal, aki rendelkezik a találmány megvalósításához szükséges anyagi-technikai és jogi feltételekkel.