Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Jogvédelem. Know-how. Értékesítés) (Budapest, 1971)

I. A szabadalmi jog fejlődése és szerepe

Népgazdaságunk szocialista jellege, a termelési eszközök döntően állami tulajdona, az iparszerli tevékenység folytatása és az árrendszer terén hozott rendelkezések biztositják, hogy a szabadalom által szerzett kizárólagossági jog ne válhassék a társadalomra hátrányossá az állami, szövetkezeti iparban és a magánkisiparban.

Az állami szektoron belül külön biztosítékot nyújt erre az, hogy a szocialista állam, mint a legfontosabb találmányok létrehozásához és megvalósításához szükséges anyagi-technikai feltételek tulajdonosa, á gazdaságirányítás mai rendszerében is rendelkezhet az állami vállalatok és kutatóintézetek felett. Az állami vállalatok és kutatóintézetek számára a szabadalom által biztosított kizárólagossági jogból fakadó esetleges össztársadalmi hátrányokat ezért az állam adott esetben kiküszöbölheti, akár az állami tulajdonosi pozícióból történő általános jellegű szabályozás, akár egyedi beavatkozás utján. Az állami vállalatok és szervek számára biztosított kizárólagossági jog, vagyis a szabadalom kizáró, kirekesztő hatálya tehát abszolút jelleggel csak más tulajdonformák (szövetkezeti-, magántulajdon) irányában érvényesül, ami azonban természetesen nem zárja ki a licencia-forgalmat a különböző gazdasági szektorok között. Az állami vállalatok és kutatóintézetek egymás közötti viszonylatában, ugyanakkor a kizárólagossági jog csak addig a határig érvényesülhet, amig ez az össztársadalmi (állami) érdekre nézve nem hátrányos.

A szabadalmi jog által biztosított kizárólagossági jog magától értetődő és nem okoz problémát akkor sem, ha egy vagy néhány vállalat gazdaságpolitikai szempontból szervezetileg egyébként is monopolhelyzetben van egy termék előállítása, használata vagy forgalombahozatala tekintetében, mivel az adott termékre vonatkozó találmányra adott szabadalom csak megerősíti a már meglévő monopolhelyzetet.

A gazdaságirányítás jelenlegi rendszere teret ad az állami vállalatok gazdasági versenyének. A szabadalom által biztosított kizárólagossági jog vitathatatlanul előnyös a versenyző vállalatok körében, de nem szabad, hogy olyan hátrányokat idézzen elő, amelyek a szervezetileg biztosított monopolhelyzetnek szükségképpen velejárói.

Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a szabadalmi jog által biztosított kizárólagossági jog nem járt ilyen következményekkel. Nézetünk szerint a monopolhelyzetek hátrányai azért nem jelentkeztek, mert a kizárólagossági jog

a) nem termelési vagy kereskedelmi profilra, hanem azon belül csak a legkorszerűbb, legújabb eljárási vagy szerkezeti megoldásra vonatkozik és mivel a műszaki megoldások száma gyakorlatilag végtelen, egyes műszaki megoldások időleges monopolizálása nem zárja ki a versenyt, csak különböző utakra tereli, ami a műszaki fejlődés szempontjából rendkívül előnyös.

(Az egymással nem helyettesíthető vagy a társadalom szempontjából egyébként fontos termékek esetében - ahol a monopolizálás hátrányos lehet - a szabadalmi jog megtagadja a term ék találmány oltalmát.)

A kizárólagossági jog nem vezet elkényelmesedéshez sem, hiszen a technika rohamos fejlődése azt követeli meg a vállalattól, hogy időleges mo- 23 -