Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Jogvédelem. Know-how. Értékesítés) (Budapest, 1971)

I. A szabadalmi jog fejlődése és szerepe

már az állami vállalatok egymás közti viszonylatában is, az állami vállalatok és szövetkezetek között pedig egyre szélesebb körben alakul ki a vevőkért fo­lyó verseny. E verseny szórványosan ugyan, de helyenként olyan erőteljes alakot is ölt, hogy annak még torzult formái (tisztességtelen versenycselek­mények) is előfordulnak. Ez persze cseppet sem örvendetes jelenség, témánk szempontjából azonban figyebneztetőleg hat a verseny helyenként igen erőtel­jes elterjedése. Ez ugyanis arra hivja fel a figyelmet, hogy a szabadalmaknak mint versenyeszközöknek a népgazdaság több ágában fontos szerep juthat osz­tályrészül a belföldi piacon is. A szabadalmak gazdasági szerepéről nyújtott e rövid áttekintés után vizsgáljuk meg, hogy mi a szabadalmi jog jelentősége és szerepe gazdaság­­irányitásunk mai rendszerében. Az Szt. 11. § (1) bek. szerint "a szabadalom jogosultjának... kizáróla­gossági joga van arra, hogy a találmányt hasznosítsa, illetve hasznositására másnak engedélyt (licenciát) adjon. " A törvénynek a kizárólagossági jogot bizt ositő itt idézett rendelkezése nem mutat eltérést sem a korábbi magyar törvény (1895), sem a kapitalista országok törvényeinek hasonló rendelkezéseitől. A funkcionális eltérés - amint már emlitettük - az alapul szolgáló társadalmi viszonyokban van. Az eltérést elsősorban az a körülmény idézi elő, hogy a szocialista társ ad almi-gaz das ági viszonyok között a termelési eszközök társadalmi tulajdonban vannak, ami a kizárólagossági jog gyakorlásának feltételeiben idéz elő alapvető eltérést a ka­pitalista viszonyokhoz képest. A szabadalmi kizárólagossági jogot az állami vállalatok egymásközti vi­szonylatában is tudatosan biztositő rendelkezés a jogszabályalkotónak arra a koncepciójára vezethető vissza, amely más jogszabályokban és egyéb, főként gazdasági intézkedésekben is következetesen tükröződik és amely az állami vállalatok önállóságának, valamint egymásközti versenyének mesterséges megindítására és fenntartására irányul. Minthogy szocialista viszonyok között, a gazdaságirányitás jelenlegi rendszere is, s azon belül a szabadalmi kizárólagossági jog intézménye maga is újszerű (legalább is az állami vállalatok és szervek egymás közti viszony­latában), a jogszabályalkotó bátorítására volt szükség, hogy az állami válla­latok és szövetkezetek körében tudatosodjon a szabadalmi kizárólagos haszno­sítási jog gyakorlásának lehetősége. A jogszabályalkotó részéről megnyilvánuló bátorítást az Szt. 11. § (1) bek. már idézett rendelkezése tartalmazza. Ennek jogi dogmatikai alapjairól a törvény indokolása ad részletesebb tájékoztatást. Ez utóbbi ugyancsak a sza­badalmi kizárólagos jognak a vállalatok gazdasági versenyében betöltött sze­repéből indul ki és a következőket mondja: "A szabadalom intézményének előnye, hogy mint kizárólagos jog a ver­senyben álló vállalatok körében a műszaki fejlődést előmozdító hatékony ver­senyforma lehet. A szabadalommal az állam meghatározott időre (nálunk 20 évre) terme­lői és forgalmazási kizárólagos jogot ad - egyéb jogszabályok keretei között - a szabadalom jogosultjának a találmány tárgyára.- 21 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom