Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Jogvédelem. Know-how. Értékesítés) (Budapest, 1971)
I. A szabadalmi jog fejlődése és szerepe
rendelet, OTH elnöki hirdetmény) intézkednek, amelyek tárgyilag részben a szabadalmaztatással, részben a feltalálói díjazással kapcsolatos kérdések rendezésére irányulnak, nem változtat azon a körülményen, hogy a két jogterületet a törvény eggyékovácsolta, ezzel is kifejezésre juttatva a gondolati és tartalmi egységet, ami e vonatkozásban jellemzi a szocialista jogi koncepciót. A magyar szabadalmi jog történetéről szőlő megemlékezésünk nem volna teljes, ha annak ismertetése alkalmával nem emlékeznénk meg a szabadalmi jog nemzetközi fejlődéséről, más szóval arról, hogy a szabadalmi jog egyes kérdései a Nemzetközi Iparjogvédelmi Unió létrejöttével az uniós egyezményben nemzetközileg egységesítést, illetőleg rendezést nyertek. A múlt század végén a nemzetközi kereskedelem biztonsága szükségessé tette az iparjogvédelmi kérdések - köztük a szabadalmi kérdések - nemzetközi rendezését is. Erre való tekintettel a legérdekeltebb országok az 1883. évben Párizsban Nemzetközi Iparjogvédelmi Uniót hoztak létre. Ez utóbbi a kölcsönösség alapján biztosit védelmet az Unió tagállamaiból eredő szabadalmak, ipari minták és védjegyek számára. (Magyarország 1909. jan. 1-i hatállyal csatlakozott a Nemzetközi Iparjogvédelmi Unióhoz: 1908. évi LII. tv.) A Nemzetközi Iparjogvédelmi Unió, a létrehozása óta eltelt nyolc évtized alatt, egyrészt a szabadalmi jog számos fontos nemzetközi kérdését rendezte, másrészt komoly hatást gyakorolt a tagállamok és egyéb országok szabadalmi jogának fejlődésére. Az európai szocialista országok - Albánia kivételével - tagjai a Nemzetközi Iparjogvédelmi Uniónak. Hazai jogszabályaink közül az Uniós Egyezmény - legkorszerűbb - stockholmi szövegét az 1970. évi 18. tvr. tartalmazza. A stockholmi szöveg, ill. az azt megelőző lisszaboni, londoni szövegek alkalmazására nézve lásd részletesen; VI. Fej. 1. pont. 3. A szabadalmi jog a gazdaságirányítás jelenlegi rendszerében Gazdaságirányítási rendszerünk mai formája a közgazdasági és jogi koncepciók alapvető változása következtében, társadalmi-gazdasági szükségszerűségek következtében jött létre. Minthogy ez a változás szocialista társadalmigazdasági viszonyok keretein belül zajlott le, témánk - a szabadalmi jog - szempontjából meghatározó jelentősége volt annak, hogy gazdaságirányításunk jelenlegi rendszerében, akárcsak annakelőtte, a termelési eszközök társadalmi tulajdonban maradtak. Ezek előrebocsátása után vizsgáljuk meg, hogy mi magának a szabadalomnak gazdasági szerepe a gazdasági rányit ás mai rendszerében. A gazdaságirányitás jelenlegi rendszerében a szabadalom, akárcsak annakelőtte, megtartotta döntően külkereskedelmi jelentőségét. Szemlélteti ezt a negyedik ötéves tervről szóló törvény, amely a külkereskedelemről szóló szakaszban mondja ki, hogy "bővíteni kell a kölcsönösen előnyös kapcsolatokat, a- 19 -
