Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Jogvédelem. Know-how. Értékesítés) (Budapest, 1971)

XI. A know how

sánál az átadó kiköti, hogy bizonyos nyersanyagokat ő fog az átvevőnek szállítani, vagy pl. egy összetett elektromos 'berendezésre vonatkozó know-how vásárlása kapcsán a berendezés egyik elemét tartósan a know-how átadójától szerzik be. Ilyen esetekben a know-how-t kisérő áruszállításról beszélhetünk.

Az esetek egy részében egyébként valószínű, hogy a know-how-t lényegében annak érdekében adták át, hogy ezzel hosszúlejáratú szerződésben áruszállítást biztosítson magának az átadó, sőt valószínűleg ennek fejében néha arra is hajlandó, hogy magát a know-how-t ingyenesen, vagy névleges összegért adja át.

Természetesen az is lehetséges, hogy az átadásra kerülő know-how-nak egyidejűleg több kísérője is van, Így lehet az engineeringgel is és különféle árszállitás okkal is kombinálva.

Ismét más eset az, ha a know-how átadója annak ellenértékét hajlandó legalább részben a know-how alapján gyártott termékben elfogadni. Ilyenkor azonban nem a know-how-t kisérő áruszállításról, hanem egyszerűen áruval történő fizetésről beszélhetünk. Ilyen megoldásoknak azonban a know-how átadásával kapcsolatos műszaki garanciáknál van jelentőségük, amire még a későbbiekben (XV. Fej. ) visszatérünk.

3. A know how fogalmának meghatározása

Az előző pontokból látható, mennyire szerteágazó a know-how, ennek megfelelően sokan és sokféleképpen igyekeztek azt meghatározni. Tekintettel arra, hogy maga a fogalom nem is egységes és az egyes országokban egyelőre még bizonyos mértékig eltérő értelmű, nem beszélhetünk annak egységes meghatározásáról sem, csupán a különféle nézeteket ismertethetjük.

Ha a know-how-t a legáltalánosabban kívánnánk megfogalmazni, úgy azt mondhatjuk, hogy az a nyilvánosságra nem hozott, tehát nem is közismert műszaki alkotások gyűjtő elnevezése (ezt a meghatározást alkalmaztuk a II. Fej. - ben is). Vizsgáljuk most mindenekelőtt meg a régebbi meghatározásokat.

Az első meghatározások nem is kifejezetten know-how-ra, hanem a kereskedelmi titkokra vonatkoztak (a know-how ezek fontos része), s ezek az USA-ban birósági ítéletekben jelentek meg.

Az "alapjogesetet” az USA Legfelsőbb Bíróságának döntése tartalmazza 1905-ből, a Chicagói Kereskedelmi Kamara c/a Ch. Grain and Stock Co. ügyben, amely a következőket mondja,* "A felperesnek jogában áll azt a munkát, amelyet végzett, vagy amelynek elvégzéséért fizetett, magának tartani meg. Az a körülmény, hogy mások hasonló munkát végezhetnek, ha megtehetik, nem jogosítja őket fel arra, hogy felperesét ellopják. "

A kereskedelmi titkot csak sokkal később határozták meg. Az 1939-es "Restatement of the Law of Torts" nevű amerikai kiadvány azt igy határozza meg:

"A kereskedelmi titok bármilyen recepturából, mintából, berendezésből vagy információk kompiláciőjáből állhat, amelyet valaki üzletében alkal- 195 -