Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Jogvédelem. Know-how. Értékesítés) (Budapest, 1971)
I. A szabadalmi jog fejlődése és szerepe
! A Tanácsköztársaság az arra érdemes találmányért a feltalálót megfelelő jutalomban részesíti. A jutalmazás módját és mértékét a Népgazdasági Tanács elnöksége által erre a célra kiküldött bizottság (Találmányi Bizottság) állapítja meg. Oly találmányoknál, amelyek gyakorlati alkalmazása közvetlen gazdasági haszonnal jár, a jutalmazásnak az elért gazdasági haszonnal arányosnak kell lennie, azonban az ily módon évenként kifizetésre kerülő összegek a Népgazdasági Tanács által meghatározandó bizonyos maximumot nem ha~ Í ladhatják meg. Oly találmányok jutalmazását, amelyek gazdasági haszna közvetlenül nem állapítható meg, ill. amelyek egyéb, gazdaságilag közvetlenül nem mérhető gazdasági haszonnal is járnak, a Találmányi Bizottság ettől függetlenül állapítja meg. A Találmányi Bizottság döntése ellen a feltalálót felszőlamlási jog illeti meg a Népgazdasági Tanács elnökségénél, amely a találmány újabb megvizsgálását is elrendelheti. A feltaláló anyagi jutalmazáson felül erkölcsi jutalmazásban is részesülhet. A feltalálóknak kísérleti eszközök és üzemek bocsáthatók rendelkezésükre; addig, amig találmányukkal foglalkoznak, más munkától egészben, vagy részben felmenthetők, vagy fizetéssel is alkalmazhatók avégből, hogy találmányuk kidolgozásával foglalkozzanak." A Magyar Tanácsköz tálsas ág rendeletében figyelemmel volt arra is, hogy a külföldi vonatkozású magyar szabadalmi jogok, valamint külföldiek magyarországi szabadalmi jogai sérelmet ne szenvedjenek. Nevezetesen a rendelet 7. §-a szerint külföldiek magyar szabadalmai, valamint a magyar találmányokkal kapcsolatos külföldi viszonylatok érintetlenül maradtak. Hatályban maradtak továbbá a nemzetközi szerződések rendelkezései is. Ma már kézenfekvő, hogy a Tanácsköztársaság néhány hónap alatt nem végezhette el a szabadalmi-találmányi jog radikális átalakítását. Az itt ismertetett jogszabályban azonban már felismerhetők a szocialista tipusu átalakítás jellemző vonásai. Érthető ezért, hogy a Tanácsköztársaság megdöntése után e jogszabályt sietve hatályon kívül helyezték. A Tanácsköztársaság megdöntése és a felszabadulás között eltelt időszakban szabadalmi törvényhozásunk néhány novelláris módosításban merült ki. Az 1920. évi XXXV. tv. és az 1927 évi XX. tv. a szabadalmi eljárási jog vonatkozásában, nevezetesen a fórumrendszer (Szabadalmi Felsőbíróság, majd ezt követően a Kúria mint jogorvoslati fórum) tekintetében hozott változást. A szabadalmi anyagi jogot csupán az 1932. évi XVII. tv. fejlesztette tovább: ez egyrészt bevezette a szabadalmi kényszerengedély intézményét, másrészt felemelte a szabadalom oltalmi idejét 20 évre. A felszabadulást követő években a lényeges változás az eljárási jog terén következik be. Az igazságügyi szervezet (országos vonatkozásban történő) demokratizálása, átalakítása nem maradt nyom nélkül a szabadalmi eljárásban sem. A szabadalmi fórumrendszer kialakítása érdekében a jogszabályalkotó különféle kísérletet tett: az 1949. évi 8. sz. tvr., valamint az 1958. évi 5. sz. tvr. e vonatkozásban két jelentős állomást képez. A megoldandó problé- 17 -
