Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Jogvédelem. Know-how. Értékesítés) (Budapest, 1971)

XI. A know how

egyik a saját tapasztalataira alapitva a saját know-how-ja alapján, és e megoldások a gyakorlatban nem is bizonyulnának egyenértékűnek.

A fentisket más iparágakból vett példákkal is kiegészithetnénk, úgy véljük azonban, hogy már az elmondott példák is elegendőek annak bemutatására, hogy milyen jellegű műszaki megoldásokat sorolhatunk a konstrukciós, méretezési know-how fogalma alá.

b) Tervezői know-how

E fogalom talán még tágabb, mint a konstrukciós know-how-é. Legáltalánosabb példája egy gépsor, üzem, vagy műhely legcélszerűbb elrendezéséhez (idegen szóval az un. lay out-hoz) szükséges különleges ismeret. Ilyen elrendezések megoldásának mikéntje ugyanis egyáltalában nem közömbös, eltérő megoldások számottevő beruházási és üzemeltetési költségkülönbséget jelenthetnek. így pl. a jő helykihasználás csökkenti az épitési költségeket, rövidebb és igy gazdaságosabb energiavezetést tesz lehetővé. Külön szaktudást igényel pl. a jő helykihasználásnak a robbanásbiztonsági előirásokkal való összehangolása oly üzemek tervezésénél, ahol ilyen veszély fennáll, vagy pl. szabadtéri telepités megoldása. Hasonló különleges szaktudást igényel tervezési munkáknál pl. az automatika impulzusvezetékeire vonatkozó, vagy pl. a szellőzéssel kapcsolatos legcélszerűbb megoldás megtalálása. Lakóház épitéseknél újszerű lakásbeosztás tervezése, a szolgáltató vezetékek célszerű elrendezése stb. járhatnak költségkihatással és az adott lehetőségekhez képesti optimális megoldás megkeresése szintén hosszú tapasztalatokon alapuló tudást igé nyel.

Ki kell emelnünk, hogy a célszerű megoldás megtalálásához olyan jó gondolatok kellenek, amelyeket sehol sem oktatnak, ilyen tudásra csak tapasztalatok alapján lehet szert tenni, vagy - ha erre idő és anyagi eszközök rendelkezésre állnak, ami általában csak ritkán fordul elő - úgy hosszas kisérletezéssel szintén célt lehetne érni. Éppen ezért értékes az a tervezési know-how, amely az optimális megoldás megtalálását hosszú és költséges kisérletezés nélkül is lehetővé teszi.

Egyes esetekben, pl. nyomás alatti edény, reaktor tervezésénél, vagy pl. az üzemvitel optimalizálásánál ma már igyekeznek a tervezői tapasztalatot bizonyos mértékig számitőgéppel helyettesiteni, de persze ilyenkor a számitőgépbe betáplálandó egyenlet felállításához szükséges a tapasztalati know-how.

A tervezői know-how egyes részlettervek esetében is szükséges. Azt, hogy mennyi gyakorlati tapasztalat kell pl. egy vegyi üzem csőtervének, vagy elektromos tervének elkészitéséhez, csak az tudhatja, aki ilyen tervezést és az azzal kapcsolatos vitákat végigélte.

Egészen más jellegű példák is felhozhatók azonban a tervezői know-howra. így pl. megfelelő know-how jellegű tapasztalat szükséges ahhoz, hogy eldöntsük. hogy egy 2 kenőfejes bevonatkészitő berendezés esetében az ismert kenőfejfajták közül melyiket alkalmazzuk adott feladat elvégzésére, vagy hogy- 175 -