Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Jogvédelem. Know-how. Értékesítés) (Budapest, 1971)
X. A szabadalmas jogállása
a találmány nem szolgálati jellegű, de azt megvalósítják, a szövetkezet a feltalálóval kötött szerződéssel biztosítsa a saját részére a találmány (szabadalom) hasznosítására való jogot. A szolgálati találmányok jelentőségéről szólva megállapítja, hogy a szövetkezetek egymás közti versenyében a szabadalmas szövetkezet jelentős előnyben van versenytársaival szemben. Fokozott biztonságot jelent a szövetkezetek számára a szabadalmast pozíció azért is, mert ilyen körülmények között aligha kövétkezhetik be, hogy a szövetkezet egyik-másik gazdaságos, nyereséges gyártmányát az állami ipar önhatalmúlag gyártani kezdje. (Gedeon Sándor: A szolgálati találmány jelentősége a szövetkezeti iparban. Szövetkezeti Ipar. 1965. 4. sz. 37-40. oldal. ) A találmány szolgálati jellegével kapcsolatosan mind a munkáltató, mind a feltaláló oldalán jelentkező jogok alkotmányos biztosítékát az Szt. 9. § (3) bek. szolgáltatja, amely kimondja, hogy "a találmány szolgálati jellegével kapcsolatos viták bírói útra tartoznak. " Mind a munkáltatói kizárólagos rendelkezési jogot, mind a feltaláló személyiségi és vagyoni jogainak védelmét a jogérvényesítés bírói útja biztosítja. E hatásköri szabály következtében az engedélyezési eljárás során az OTH nem is folytat vizsgálatot abban a kérdésben, hogy a magánszemély által bejelentett találmány nem szolgálati ;'ellegü-e. E vonatkozásban a vállalatoknak, szövetkezeteknek maguknak kell saját érdekeik védelméről gondoskodni - ennek gyakorlati módja a Szabadalmi Közlöny figyelemmel kisérése. 3. A szabadalmas kötelezettségei a szolgálati találmány feltalálójának díjazása vonatkozásában Mielőtt a szolgálati találmányok feltalálóinak díjazására vonatkozó rendelkezéseket ismertetnénk, elöljáróban néhány szóval általánosságban kell megemlékeznünk a szocialista jogalkotás által az e területen elért eredményekről. A szellemi alkotásokra vonatkozó szocialista jogalkotást ugyanis éppen a szocialista találmányi jog létrehozása, a feltalálók díjazásának kötelezővé tétele, a jogi rendezés szocialista jellege különbözteti meg döntően a szellemi alkotásokra vonatkozó kapitalista jogszabályok döntő többségétől. A szocialista polgári jog a szolgálati találmány létrehozója számára nemcsak lehetőséget, de jogot is biztosit a díjazásra. Olyan esetben tehát, ha a találmányt hasznosító vállalat a jogszabály értelmében járó találmányi dijat valamilyen okból nem fizeti meg, a szolgálati találmány feltalálója birói utón kényszerítheti ki az őt a jogszabály szerint megillető találmányi dijat. A szocialista polgári jog a díjazáson túlmenően a feltaláló erkölcsi megbecsülését is biztosítja (kitüntetések, személyiségi jogok, elsősorban a szerzőséghez fűződő jogok védelme stb.), amelyekről az Szt. 7. §-a rendelkezik részletes en.- 159 -