Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Jogvédelem. Know-how. Értékesítés) (Budapest, 1971)
X. A szabadalmas jogállása
E szabály hatálya azonban - minthogy az áruexport kisebb része bonyolódik csak szállítási szerződések alapján, s döntő többsége bizományi szerződések kapcsán valósul meg - az esetek kis hányadára terjed csak ki. Ezért az idézett szabályban kifejezésre jutó s ezt az évezredes jogelvet - a harmadik személy jogainak tiszteletbentartását - még akkor is, ha a szabadalmi tájékozódási kötelezettséget más jogszabály kifejezetten nem Írja elő, a vállalatoknak, szövetkezeteknek a polgári jog általános szabályaira, szankcióira figyelemmel célszerű betartania. A szabadalomkutatás elvégzése elsősorban azoknak a vállalatoknak számára ajánlatos, amelyek élenjárnak az uj technika alkalmazásában. Olyan vállalatoknál, amelyek vezetnek a gyártmányfejlesztésben, ahol találmányok, újítások gyakorta születnek, nagyobb az esély arra, hogy e találmányok, újítások, uj gyártmányok mások korábban szerzett jogaiba, "külföldi szabadaloméba ütközzenek. A hagyományos technikával dolgozó, ismert gyártmányokat előállító vállalatoknál ezzel szemben ilyen esély alig van, hiszen az általuk alkalmazott eljárások, általuk előállított gyártmányok közismertek, s ha valamikor szabadalmi oltalom alatt is állottak, oltalmi idejük általában lejárt már. Régi gyártmányokon alkalmazott újítások vagy uj gyártmányok bevezetése esetén azonban a szabadalomkutatás ugyancsak elengedhetetlen. A szabadalomkutatás elmulasztásának következményeként peres vagy peren kívüli utón megállapított igen nagy összegű kártárités fizetésének lehet helye. Az elmúlt évek során egyik-másik vállalat által ilyen okokból fizetett "tandij"-nak figyelmeztetőleg kell hatnia a többi vállalatra, szövetkezetre nézve is. Bizonyos alágazatokban, mint például a gyógyszeriparban hosszú évtizedek óta tervszerű és rendszeres szabadalom kutatási munka folyik. Ennek eredményeképpen ezeknek az alágazaíoknak pontos adatok állnak rendelkezésre arról, hogy meghatározott termékek mely országokban állnak külföldi szabadalom oltalma alatt, s ebből következőleg hová nem exportálhatók. A magyar áruexport biztonsága megkívánja, hogy valamennyi ipari alágazat és vállalat, szövetkezet kövesse a gyógyszeripar példáját és az export szempontjából figyelembe jövő gyártmányok szabadalmi helyzetét tisztázza, más szóval a világpiacot szabadalmi szempontból feltérképezze. 2. A szabadalmas jogai szolgálati találmány esetén Az előzőekben a szabadalmas jogait és kötelezettségeit általánosságban tárgyaltuk. Figyelemmel azonban arra, hogy a munkáltató és a munkaviszonyban álló feltaláló egymásközti viszonylatában a szabadalomból folyó jogok sajátos kérdéseket vetnek fel, célszerű, hogy különös részletességgel foglalkozzunk azzal az esettel, ha a találmány szolgálati jellegű. A szolgálati találmányokkal kapcsolatos szabályozás fontosságára helyesen mutat rá a törvény indokolása, amikor azt mondja bogy "az ipar és a műszaki- 154 -
