Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Jogvédelem. Know-how. Értékesítés) (Budapest, 1971)

I. A szabadalmi jog fejlődése és szerepe

Az ujitási javaslatok megvalósítása sok esetben jelentős műszaki és gazdasági eredményekkel jár. A magyar kohászok üjitómozgalmának eredményei között előkelő helyet foglalnak el például az igényes acélfajták (golyőscsapágyacél, gycrsacél, különleges hőál'lő rekuperátor öntvények, jő tartósságu, magas krőmötvözetü hengereltacél) hazai gyártásának újszerű megoldása, vagy a merőben uj, forradalmi eljárást jelentő folyamatos acélgyártás.

A textiliparban az ujitőmozgalom elsősorban a gépi berendezések tökéletesítése terén járt jelentős termelési eredményekkel (pl. "Elektronikus automata varrógép", "Szigetelés szárítógépekre szétszedhető elemekből" elnevezésű újítások), mivel a benyújtott újítások alapján a textilipari gépeV, automaták teljesítőképessége jelentős mértékben megnőtt.

Az élelmiszeriparban az ujitőmozgalom a gyártási vonalak megteremtésével és tökéletesítésével ért el nagy eredményeket. A baromfifeldolgozőiparban például a hagyományos, teljesen manuális feldolgozási mód megszűnt és helyébe a korszerű, gépesített vonalak alkalmazása lépett. A baromfiipar nagyarányú fejlesztéséért az újítók kormánykitüntetést, ill. Kossuth-dijat kaptak. (Tokár Péter: Ujitómozgalmunk időszerű kérdései. 1963. 7-35 old.)

A feltalálók jogvédelmének, kötelező anyagi elismerése rendszerének kialakítása a szocialista társadalmi rendszer által biztosított másik alapvető rendelkezés. Ezt több szocialista országban (Szovjetunió, Csehszlovákia, Bulgária) még kiegészíti a felfedezések szerzői erkölcsi és anyagi elismerésének a jogszabály által biztosított formája. Ezen felül a szocialista társadalomban vetődik fel először élesen a know-how alkotója erkölcsi és anyagi elismerésének igénye, s ugyancsak a szocialista társadalom az első, amely e vonatkozásvan az első kezdeti eredményeket eléri (legalábbis olyan esetekben, amikor a know-how áruként való eladására sor kerül).

Ezeknek az intézkedéseknek következtében a műszaki alkotó tevékenységnek a szocialista társadalomban bekövetkezett virágzása természetesen a szocialista országok népgazdaságának fejlődésére is döntő hatást gyakorol. Ennek tulajdonítható, hogy azok a szocialista országok is, amelyek a szocializmusra való áttérés előtti időben műszaki fejlettség tekintetében jelentősen elmaradtak a fejlett iparú többi kapitalista ország mögött, ma már sok szempontból utolérték, bizonyos területen pedig már túl is szárnyalták azokat.

2. A magyar szabadalmi jog kialakulásának története

A magyar szabadalmi jog "ókora" a hűbéri társadalom idejére nyúlik vissza. Ebben az időben az uralkodó a privilégiumokat vagy más szóval kiváltságleveleket különféle ipari vagy kereskedelmi tevékenységre és ezen felül a feltalálói tevékenység eredményeire is adományozta. E kiváltságlevelek az adományost feljogosították az engedélyezett ipari vagy kereskedelmi tevékenység (árucikkek termelése, eladása, vásártartás stb.) kizárólagos joggal- 14 -