Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Jogvédelem. Know-how. Értékesítés) (Budapest, 1971)

VIII. Az OTH eljárás megadott szabadalmakkal kapcsolatos ügyekben

c) a szabadalom hasznosítása jogszabályba vagy társadalmilag elfogadott erkölcsi szabályba ütközik,

d) a szabadalom tárgya korábbi elsőbbségű szabadalom tárgyával egyezik,

e) a leírás nem felel meg a törvényes előfeltételneknek (Szt. 41. §), nem teszi lehetővé, hogy szakember a találmány tárgyát a leírás és a rajzban foglaltak alapján megvalósíthassa, az igénypontok nem határozzák meg az oltalom terjedelmét.

Az Szt. 32 § (2) bek. szerint "ha a megsemmisítés feltételei csak részben állnak fenn, a szabadalmat megfelelően korlátozni kell. "

A törvény indokolása szerint "a megsemmisítés ugyanazt a célt szolgálja, mint a bejelentési eljárásban a felszólalás, mindkét eljárás a szabadalmi előfeltételek hiányára alapítható. De mig a felszólalásnak a közzététel után, a szabadalom megadása előtt van helye, a szabadalom megsemmisítésére csak a szabadalom jogerős megadása után kerülhet sor. „

Másrészt a felszólalás az Szt. 45 §-a szerint az összes vizsgált előfeltételek hiányára alapítható, a megsemmisítés jogalapja viszont csak súlyos jogsértés lehet. Ilyen jogsértés lehet, ha a találmány az elsőbbségi időpontban nem elégítette ki az Szt. 1-5 §~ában meghatározott követelményeket, vagy a szabadalmi oltalomból ki volt zárva, ill. ha a leírás nem felelt meg a követelményeknk. "

A törvény indokolásához a magunk részéről azt fűzhetjük hozzá, hogy a megsemmisítési és felszólalási eljárás joghatásait illetően is lényeges különbség van a kettő között: amíg ugyanis a felszólalási eljárás eredményessége esetén meg sem születik a szabadalom, a megsemmisítési az eljárás sikere esetén az addig fennállott szabadalom úgy tekintendő, mintha meg sem adatott voina. A megsemmisítési eljárás tehát a szabadalom engedélyezése előtti állapotot állítja vissza, visszamenő hatállyal. Gyakorlati szempontból figyelemreméltó eltérést jelent a kétféle eljárás között a költség és munkakihatások közötti különbség: a szabadalom-megsemmisítési eljárás általában jóval munkaigényesebb és rendszerint sokkal több költséggel jár, mint a felszólalási eljárás.

Vizsgáljuk meg ezek után, hogy mit jelent a szabadalom megsemmisítése, ill. korlátozása joghatásaiban.

A tulajdonképpen már említett, mindenkivel szemben érvényesülő lényeges joghatás abban áll, hogy ha a szabadalmat megsemmisítik, akkor az úgy tekintendő, mintha meg sem adták volna, tehát mintha soha nem is állott volna fenn. A megsemmisített szabadalom leírásában, igénypontjaiban rögzített megoldás tehát közkinccsé vájlk, az bárki által szabadon használható. Ezenfelül pedig mindazok, akik a szabadalom engedélyezése és megsemmisítése közötti időben bitorolták a szabadalmat, utóbb a szabadalom megsemmisítésének eredmt nveképpen mentesülnek a szabadalombítoriás következményei alól is. E személyeket tehát úgy kell tekinteni, mintha jogszerűen jártak volna el, hiszen a szabadalom tulajdonképpen már eredetileg is érvénytelen volt, csupán annak érvénytelensége nyert utólag hatósági megállapítást.- 125 -