Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Jogvédelem. Know-how. Értékesítés) (Budapest, 1971)

VII. Szabadalmazási eljárás

A különböző országok előírásai, illetőleg joggyakorlata az igénypontok szerkesztésében sok tekintetben eltér a magyar előírásoktól. A következőkben néhány lényegesebb eltérést említünk meg példaképpen, a teljesség igénye nélkül. Az osztrák és Német Szövetségi Köztársaság-beli igénypontszerkesztési gyakorlat megegyezik a magyar gyakorlattal. Az NSzK gyakorlat szerint a mellérendelt, vagy egymástól független megoldást tartalmazó, de azonos tárgy­ra irányuló igénypontoknak nem kell korábbi igénypontokra hivatkozniuk, de a tárgyi körnek a fő igénypont tárgyi körével kell megegyeznie. Az NSzK-ban kü­lönlegesen nagy szerepet játszik a leírás szövege annak megítélésében, hogy mit véd az igénypont. A nagy-britanniai joggyakorlat ugyancsak megfelel a magyarnak, azzal az eltéréssel, hogy un. "omnibusz claim"-et, vagyis általános igénypontot is megenged. Ez az igénypont sorozat utolsó igénypontja és szövege körülbelül azt fejezi ki, hogy "lényegileg mindazt igényli, ami a leírásban a rajzokra való hivatkozással szerepel, valamint azt, ami a rajzokon fel van tüntetve." Ilyen igénypont a magyar joggyakorlatban nem ismeretes, sőt még rész­leteiben sem, például oly módon, hogy ". ..szerkezet kiviteli alakja, amint az a 2. ábrán látható. " A francia igénypontok fogalmazás szempontjából lényegileg a német jog­gyakorlattal egyeznek meg az 1968. évi francia törvény szerint. Egyetlen be­jelentés tartalmazhat azonban termék igénypontokat, a termék használatára vonatkozó igénypontokat, a termék gyártására szolgáló eljárás igénypontjait, Valamint az eljárás megvalósítására alkalmas eszközökre vonatkozó igény­pontokat. A svájci előírások értelmében a leírás egyik bekezdése sző szerint megfelel a főigénypont tárgyi köre szövegének. Ugyanakkor a leírás elmében, az illető bekezdésben és a főigénypontban sző szerint meg kell ismételni a találmány megnevezését. A svájci gyakorlat négy főigénypontot enged meg: 1. eljárást; 2. gépet, vagy berendezést az eljárás foganatosítására; 3. az eljárással kapott termé­ket; végül 4. a termék, gép vagy berendezés használatát, alkalmazását védő főigénypontot. Vegyi eljárásoknál csak három főigénypont lehetséges, mert vegyi termékek nem szabadalmazhatők. Mindegyik főigényponthoz több al­­ígénypont csatolható. Ezek összefüggő sorozatot alkotnak és egy aligénypont mindenkor csak egy főigénypontra hivatkozhat. Az igénypontokban a vagyla­gos kifejezéseket kerülni kell. A rajzok formátuma és kialakítása is nagy általánosságban egységes, lényeges kivételt az Amerikai Egyesült Államok képez, ahol különleges for­mátumú előnyomtatott kartonra készült rajzot kell beadni egyetlen példányban. A többi országban általában két vagy három megegyező karton vagy vászonrajz példány nyújtandó be a mindenkori előírás szerint. Egyes országokban a raj­zon semmiféle megjegyzés nem lehet, más országok pedig magyarázó szöve­get is megengednek, sőt esetleg megkövetelnek. Általában az utóbbi években erősödtek az egységesítési törekvések. Ez mutatkozik meg az uj szabadalmi törvényekben, amelyek során az Amerikai- 119 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom