Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Jogvédelem. Know-how. Értékesítés) (Budapest, 1971)

VII. Szabadalmazási eljárás

A felszólalásnak határozott kérelmet kell tartalmaznia vagyis azt, hogy például a szabadalmi bejelentés elutasítását, vagy korlátozását kívánja; meg kell határoznia a fentiekben vázolt jogalapok közül azokat, amelyekre hivatkozik, ezen kívül tartalmaznia kell azokat a tényeket és bizonyítékokat, amelyekre felszólalását alapítja. A felszólalást és mellékleteit eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány bejelentő van.

A felszólalást az erre megadott három hónap alatt kell benyújtania; az ezen időtől eltérő időpontban benyújtott felszólalást el kell utasítani.

Ha a felszólalást helyes időpontban nyújtották be, de az nem tartalmazza mindazokat az adatokat, amelyeket a fentiek szerint tartalmaznia kellene, az OTH hiánypótlásra hívja fel a felszólalót és ha az a hiányokat nem pótolja, a felszólalást el kell utasítani. Az elutasított felszólalásban, valamint a felszólalásnak nem tekinthető észrevételekben és bejelentésekben felhozott adatokat az OTH figyelembe veheti és a szabadalom megadásáról vagy elutasításáról ezek figyelembe vételével határozhat. (Szt.Vr. 24. § 2. bek.)

Az OTH a felszólalási határidő lejártával felszólalási eljárás keretében tisztázza a bejelentő és a felszólaló bevonásával az álláspontokat és ennek eredményeként dönt a szabadalom megadásáról vagy elutasításáról. A felszólalási eljárás folyamán a felszólalást és mellékleteit nyilatkozattétel céljából megküldi a bejelentőnek. Az írásbeli előkészítés alapján szóbeli tárgyalást tűz ki és ennek keretében hozza meg vonatkozó határozatát. Ha egy szabadalmi bejelentés ellen több felszólalás érkezett, valamint ha időközben az OTH tudomására jut valamely szabadalmazást gátló ok, mindezeket összevontan kell tárgyalni és egységes határozatot ^ell hozni valamennyi körülmény figyelembevételével.

A felszólalás visszavonása esetén a bejelentési eljárást hivatalból lehet folytatni; a törvény kizárja egyes ség lehetőségét az eljárásban.

Az Szt. 51. § 4. bekezdése kimondja, hogy az eljárás költségeinek megfizetésére a vesztes felet kell kötelezni. Ez a rendelkezés általában nem jelenti azt, hogyha a felszólalás nem vezetne eredményre, úgy a felszólalónak kell a költségeket viselnie. Ilyen intézkedés elriasztaná a jóhiszemű felszólalókat is a felszólalástól, mert hiszen a felszólaló sem ismerheti mindazon körülményeket, amelyek a felszólalási eljárás folyamán kiderülnek. Éppen ezért, vagyis, hogy a felszólalók a köz érdekében felszólaljanak és ne kerüljön sor olyan szabadalmi bejelentés szabadalmaztatására, amely a köz érdekével ellentétes volna, ugyanez a bekezdés kimondja, hogy "a felszólaló a költségek viselésére csak nyilvánvalóan alaptalan felszólalás esetén kötelezhető". Ez értelemszerűen azt is jelenti, hogy a rosszhiszemű felszólaló kötelezhető csak a rá eső költségek viselésére.

Megjegyezzük, hogy a felszólalás időpontjának azt a napot kell tekinteni, amelyen az OTH-hoz beérkezett. így tehát egy postára adott felszólalás, amely a három hónap letelte után érkezik az OTH-hoz, mint késve érkezett, nem vehető figyelembe és azt el kell utasítani. Ezért a bizonytalanságok elkerülése érdekében az OTH-hoz intézett beadványokat leghelyesebb az OTH iktat ójában benyújtani.- 114 -