Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Jogvédelem. Know-how. Értékesítés) (Budapest, 1971)

VII. Szabadalmazási eljárás

- szükség esetén - a leírásban és igénypontsorozatban további magyarázó részleteket és elhatárolásokat alkalmazhat a felhozott anyag figyelembevételével, egyes igénypontokat törölhet, vagy a tárgyi körbe tehet át ismertnek bizonyult jellemzőket, vagy több igénypontot egy igényponttá vonhat össze.

Ha az OTH úgy találja, hogy a bejelentő a hiányokat nem pótolta, vagy nyilatkozata nem kielégítő és véleménye szerint a találmány nem szabadalmaztatható, akkor a bejelentést elutasítja.

A gyakorlatban előfordul, hogy az OTH azzal indokolja elutasító határozatát, hogy a találmány nem üti meg azt a szintet, amelynek alapján szabadalom adható, illetve a találmány tárgyának megalkotása a megfelelő szaktudással rendelkező szerkesztő köteles tudásához tartozik.

A találmányi szint, továbbá a szerkesztő köteles tudása, vagy a találmány tárgyának egy közelfekvő ismert anyagból való levezetése, mint szabadalom megadást gátló megállapítás, többnyire szubjektív és mint ilyen sok esetben vitatható. Ilyenkor megfelelő indokolással esetleg elérhető, hogy még a vita folyamán az OTH megváltoztassa álláspontját, ha a bejelentőnek sikerül bizonyítania, hogy találmánya nem kézenfekvő, annak megalkotásához feltalálói tevékenységre volt szükség és uj, nem várt meglepő hatást hozott magával.

Általában nem engedélyeznek szabadalmat olyan esetben, ha a bejelentés tárgya valamely területen már alkalmazott ismert megoldás és azt újabb rokon területre kívánják bevezetni. Ha azonban ez az átvitel nem kézenfekvő és természetes ténykedés, és belőle meglepő, nem várt műszaki hatás adódik, a szabadalom megadásának általában nincs akadálya. Hasonló szempontok érvényesülnek az un. "kombinációs" találmányok elbírálásánál, amikor egyes ismert összetevők együttes alkalmazásából uj, nem várt többlet hatásnak kell érvényesülnie.

Amennyiben az érdemi vizsgálat során a szolgálati találmányt bejelentő munkáltató ismételt felhívására sem pótolja a hiányokat, vagy nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy hozzájárult ahhoz, hogy a találmánnyal a feltaláló rendelkezzék. Ilyen esetben a feltalálót kell felhívni újabb megfelelő határidő kitűzésével a hiánypótlásra, illetve nyilatkozatra és ha a feltaláló az eljárásba belép, azt a továbbiakban vele kell folytatni. Az Szt. 48. § 5. bekezdése ezen intézkedéssel a feltalálót kívánja védeni, nehogy a munkáltató hanyagsága következtében hátrányos helyzetbe kerüljön és találmányára ne kapjon szabadalmi oltalmat.

Szabadalmi bejelentést csak olyan körülmény alapján lehet elutasítani, melyre vonatkozóan a bejelentőt hiánypótlásra, vagy nyilatkozattételre felhívták. Ez azt jelenti, hogy az elutasító határozatban uj ujdonságrontó anyagot, amelyre korábbi hivatkozás nem történt, nem lehet felhozni. Természetesen az érdemi határozat meghozataláig bármilyen uj anyag, amely a szabadalmazhatóság kérdését vitássá teheti, az OTH részéről felhozható.

A leírást és az Igénypontokat, valamint a rajzot, a közzétételt elrendelő határozat jogerőre emelkedéséig még bővítő értelemben is módosítani lehet. A módosítás minden esetben a leírás és a rajzok tartalmának olyan meg- 111 -