Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Jogvédelem. Know-how. Értékesítés) (Budapest, 1971)

VII. Szabadalmazási eljárás

5. Az engedélyezési eljárás rendszere

A szabadalmi oltalom megadására irányuló eljárás során az OTH egyrészt alaki vizsgálatot, másrészt érdemi vizsgálatot végez. Az alaki vizsgálat arra terjed ki, hogy a szabadalmi bejelentés tartalmazza-e azokat az alapvető adatokat, amelyek lehetővé teszik jog alapitását a bejelentés alapján, valamint arra, hogy a közzétételnél szükséges valamennyi melléklet (pl. 3 példány leirás, rajz, kivonat, meghatalmazás stb.) megvan-e. Ezekkel az előzőekben már foglalkoztunk (VII. Fej. 2. pont).

Az érdemi vizsgálat során az OTH több szempontból vizsgálja a bejelentés tárgyát. Ezen szempontokat az Szt. 45.§-a az alábbiak szerint határozza meg:

a) a bejelentés tárgya műszaki jellegű és gyakorlatban alkalmazható megoldás-e,

b) a bejelentés tárgya nincs-e kizárva a szabadalmi oltalomból az Szt.

6. § (3) bekezdés a) vagy b) pontja alapján,

c) a leirás és az igénypontok megfelelnek-e a törvényes követelményeknek,

d) a találmány egységes-e,

e) a bejelentést megilleti-e az igényelt elsőbbség,

f) a bejelentés tárgya uj-e és haladást jelent-e,

g) nincs-e ugyanarra a találmányra korábbi elsőbbségű bejelentés vagy szabadalom.

A Szt. két fajta vizsgálatot ismer az érdemi vizsgálat keretén belül. Az egyik a halasztott vizsgálat, mig a másik a teljes vizsgálat.

A halasztott vizsgálat keretében az OTH a fentiekben felsoroltak közül az a. -e) pontokban emlitett szempontokat vizsgálja. Gyakorlatilag itt olyan vizsgálatról van sző, amelynek során figyelmen kivül marad az érdemi vizsgálat leglényegesebb része, az újdonság és haladás kérdése.

A teljes vizsgálat során az OTH nemcsak az a. )-e.) alatti szempontokat vizsgálja,hanem megvizsgálja az f) és g) alatti szempontokat is. •

Az OTH a szabadalmi bejelentés közzététele előtt abban az esetben végez teljes vizsgálatot, ha azt a bejelentő kifejezetten kéri. Akkor is teljes vizsgálatot kell végezni, ha a bejelentés tárgya abba a körbe tartozik, amelyet az OTH elnöke a Magyar Közlönyben közzétett hirdetménnyel az illetékes miniszterrel egyetértésben teljes vizsgálat végzésére kijelölt. Ezen túlmenően az OTH elnökének joga vein különböző szempontok figyelembevételével arra, hogy a teljes vizsgálatot bármely bejelentésre hivatalból elrendelje.

A halasztott vizsgálat a teljes vizsgálathoz képest olyannak tekinthető, mint amelynél a vizsgálat egy pontján, nevezetesen az a) - e) szempontok

r 107 -