Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Jogvédelem. Know-how. Értékesítés) (Budapest, 1971)
VII. Szabadalmazási eljárás
meg lehet kerülni, más helyettesitő és a megkerült szabadalom által nem védett jellemzők alkalmazásával. Tudnunk kell, hogy mennél több jellemzőt halmozunk fel egy igénypontban, az annál szükebb és korlátozottabb lesz, mig egy-egy jellemző elhagyása az igénypont oltalmi körének bővitését jelenti. Nemcsak a túl szűk fogalmazást kell kerülni, hanem az oltalmi körnek túlságosan bő fogalmazását is, mert az szintén súlyos hiba előidézője lehet. A túl tágan leirt igénypont támadás alapját képezheti és esetleges megsemmisitésére vezethet azon a cimen, hogy a találmány tárgya nem uj és a támadott igénypont ismert szerkezetekre vagy eljárásokra is ráolvasható. Jellemzőként negativumot, vagy valaminek hiányát, nemlétét, általában használni nem lehet. Ha azonban a találmány lényege éppen olyan megoldásra vonatkozik, amelynél egy alkatrész, vagy egy művelet elmarad, akkor úgy tűnik, hogy kénytelenek vagyunk negativ jellemzőt alkalmazni. Ebben az esetben mindig lehet találni olyan meghatározást, amelynél pozitiv jellemzőkkel tudjuk ugyanezen intézkedést leirni. .Például, ha két művelet között egy harmadik eddig szokásos művelet elmarad, akkor jellemzőként mondhatjuk, hogy az egyik műveletet közvetlenül követi a másik művelet (a harmadik művelet közbeiktatása nélkül); vagy ha például bizonyos alkatrészeket más alkatrészekkel egy rugó köt össze és a találmány lényege a rugók és általában az összeköttetés elhagyására irányul, ezt például olyan módon fejezhetjük ki, hogy az alkatrészek az emlitett alkatrész körül szabadon vannak elrendezve. Világosan kell látnunk azt is, hogy amennyiben egy igénypontsorozat főigénypontját, annak minden jellemzőjét megvalósítjuk, és ezen túlmenően még további jellemzőket is alkalmazunk, ezzel nem kerültük meg a főigénypont oltalmi körét és bitorlásban elmarasztalhatók vagyunk, mert - egyebek között - a főigénypontot teljes egészében megvalósítottuk. Megkerülés csakis abban az esetben van, ha a főigénypont jellemzői közül egyet vagy többet elhagyunk, vagy más alkalmas jellemzővel helyettesítünk. A magyar szabadalmi joggyakorlat szerint az aligénypontokba ismert jellemzők is felvehetők. Ez a felfogás onnan ered, hogy az igénypontsorozat aligénypontjai közvetlenül vagy közvetve kapcsolódnak a főigényponthoz. Tekintettel arra, hogy a fő igénypontnak elvileg újdonságot kell tartalmaznia, ezen újdonsággal együtt, illetőleg’ehhez kapcsolódva az önmagában ismert jellemző is uj találmány tárgyának jellemzőjévé válik. A magyar joggyakorlat az igénypontok fogalmazásában vagylagosságot is megenged. Sok esetben alkalmazzuk az "és/vagy" kötést, amely az egyik és másik jellemző együttes alkalmazására, illetve ezen két jellemző vagylagos alkalmazására utal. Az igénypontokban ajánlatos a rajzra hivatkozni, mégpedig az egyes alkatrészek megnevezése után az azokhoz tartozó hivatkozási számokat vagy jeleket zárójelben tüntetjük fel. Emlékeztetünk arra, hogy a leírásban a hivatkozási jeleket mindig zárójel, idézőjel és gondolatjel nélkül, az alkatrészek megnevezése előtt alkalmazzuk. Ugyanígy lehet az igénypont végén, vagy közben is a megfelelő ábrákat megjelölni.- 100 -
