Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1963)

VI. Szabadalmi hatóságok és a Nemzetközi Iparjogvédelmi Unió

csak ezt az időpontot követően bejelentett azonos találmányokat zárná ki a szabadalmaztatásból. Ezzel kapcsolatban meg kell még jegyezni, hogy az egyes uniós országok a Nemzetközi Iparjogvédelmi Unión belül egymással szemben mindenkor azt a legújabb szöveget alkalmazzák, amelyikhez mindkét fél csatlakozott. Ez úgy értendő, hogy például Magyarország a londoni szöveg szerint jár el. Olyan esetben tehát, ha egy másik uniós ország a lisszaboni szöveghez jelentette be csatlakozását, ez az ország Magyarországgal kapcsolatban ennek ellenére is a londoni szöveget alkalmazza. Ugyanígy jár el Magyarország is a hágai szöveghez csatlakozott országokkal szemben, tehát azokkal kapcsolatban a hágai szöveget alkalmazza.

Zavar csak akkor állhat elő, ha két uniós országnak nincs közös szövege. Például Csehszlovákia úgy csatlakozott a lisszaboni szöveghez, hogy nem ratifikálta a korábbi londoni szöveget és vannak országok, amelyek közvetlenül a londoni szöveghez csatlakoztak és még ma is ahhoz tartoznak. Ilyen esetben az országok kölcsönös megállapodás szerint járnak el egymással szemben.

Megjegyzendő még, hogy a hágai szöveg egy bejelentéssel kapcsolatban csak egyetlen elsőbbségi napot enged meg, és ugyanakkor bizonyos körülmények között az első uniós bejelentés elsőbbségi napja és a prioritási éven belül tett uniós állambeli bejelentések bejelentési napja közötti időszakban keletkezett olyan jogokat, amelyek harmadik személyhez fűződnek, elismer. A hágai szöveg nem zárja ki kategorikusan a párhuzamos szabadalmazás lehetőségét. Ugyanakkor a londoni szöveg egy bejelentéssel kapcsolatban egyrészt több elsőbbségi nap igénylését engedi meg egy bejelentés keretében, másrészt — mint már említettük — a prioritási éven belül harmadik személy részére a találmány tárgyával kapcsolatban jogok nem keletkezhetnek, a párhuzamos szabadalom engedélyezését tehát kizárja. Az Uniós Egyez94