Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1963)

V. A szabadalmak fajtái

huzamosan is bejelenthető attól függetlenül. A haszná­lati minta nem tévesztendő össze az ún. ipari mintával, illetőleg ipari mintaoltalommal. (Ez utóbbi kizárólag valamely meghatározott külalak védelmére szolgál a konstrukció védelme nélkül és éppen ezért könnyebben megkerülhető.) 9. A növény szabadalmat új növényfajtákra engedé­lyezik. Például az Amerikai Egyesült Államokban nem gumóról szaporított, hanem nem nélküli szaporítással kitermesztett mindenféle új növényfajtákra engedélyez­nek növényszabadalmat. A Délafrikai Unióban azonban, bár ugyancsak nem gumóról, hanem nem nélküli szapo­rítással kifejlesztett újfajta növényekre adnak szabadal­mat, azt kizárólag dísznövényekre engedélyezik. Olyan növényeknél tehát, amelyeknek gyümölcse, magja, leve­le táplálékul vagy ipari célra felhasználható, ezt a sza­badalomfajtát nem alkalmazzák. A növényszabadalom intézményének elismerésével kapcsolatosan a legutóbbi időben lényeges fejlődés vette kezdetét. 1961 végén Párizsban tizenkét európai ország: Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Nagy-Britannia és Észak-lrország, a Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország, Spanyolország, Svájc és Svédország nemzetközi egyezményt hozott létre új, kifejlesztett növényfajok és növényfajták védelmére. E nemzetközi egyezmény kölcsönösségen alapuló védel­met biztosít és lehetővé teszi más országoknak az egyez­ményhez való csatlakozását. 10. A szocialista országokban, így a Szovjetunióban, Al­bániában, Bulgáriában, Romániában a feltalálóknak, ha találmányukat az államnak ajánlják fel, az állam részé­re engedélyezett szabadalomról szerzői tanúsítványt ad­nak ki. Szerzői tanúsítványos szabadalom megvalósítására bármely állami vállalatnak vagy intézménynek — felta-87

Next

/
Oldalképek
Tartalom