Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1963)

IV. Szabadalmaztatható és a szabadalmaztatás köréből kizárt találmányok

szabadalmazott hasonló vegyi termékkel általában ritkábban pótolható.

A gyakorlati életben az élelmiszer- és gyógyszer-találmányoknak a szabadalmaztathatóságból való kizárása — az azok előállítására szolgáló eljárások szabadalmaztathatóságának megengedettsége mellett — még elfogadható. A felmerülő nehézségek az igénypontok különleges fogalmazásával valamelyest át is hidalhatok. — A vegyi termékeknek a szabadalmaztathatóságból való kizárása azonban ma már sok szempontból túlhaladott. Nem felel meg a gyakorlati élet követelményeinek általában kizárni minden olyan tárgyat a szabadalmaztathatóságból, amely vegyi úton jött létre. Ezért a gyakorlat már sok szempontból lazított is ezen a kizáró okon.

Az ötvözetek >— mint fizikai úton létrehozott termékek — szabadalmaztathatóságát már régóta elismeri a különböző országok gyakorlata, annak ellenére, hogy nem minden ötvözet jön létre tisztán fizikai úton. A magyar gyakorlat szerint hasonlóképpen szabadalomképesek például a mesterséges luminaszkáló any igok, melyek szintén nem tisztán fizikai, hanem részben vegyi úton jöttek létre.

A gyakorlat kialakította ezenkívül az olyan jellegű vegyitermék-szabadalmakat, amelyek valamely vcgvületet keveréknek álcáznak. Például festék, amelyre az jellemző. hogy hígítőszerből. festékanyagból és X műgyantából áll. E példa szerint a védett termék keveréknek, hígítószer. pigment és valamilyen műgyanta keverékének tűnik, újdonságot azonban maga a műgyanta képez. Hasonló jellegű igénypontok a műanyagok területén ma már elég általánosak.

A vegyi termékeket a szabadalmaztathatóságból kizáró rendelkezés másik megkerülési módja: az alkalmazási terület megjelölése. Ismeretesek például olyan sza76