Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1963)
IV. Szabadalmaztatható és a szabadalmaztatás köréből kizárt találmányok
B) Találmányi színvonal A magyar Sztv. 1. §-a szerint: „Szabadalmaztatható minden haladást jelentő új találmány, amely iparilag értékesíthető.” Az előzőekben tárgyaltuk, hogy mi értendő „új találmány” kifejezés alatt, valamint azt is, hogy mi a tartalma a „találmányi jelleg” kifejezésnek. A továbbiakban arról lesz szó, hogy mi értendő „haladást jelentő”, illetve „iparilag értékesíthető” alatt. A „haladást jelentő” kifejezés a magyar szabadalmi törvény szövegében tulajdonképpen arra utal, hogy a szabadalmaztatható találmánynak megfelelő színvonalúnak kell lennie (Erfindungshöhe), vagyis a technika ismert állásához képest fejlődést, haladást kell jelentenie. A magyar szabadalmi törvény szövegében azonban a „haladást jelentő” kitétel mindössze 1949 óta szerepel (1949. évi 8. tvr. 2. §.), így valamelyest kialakult joggyakorlatról még csak az utóbbi években beszélhetünk. A mai gyakorlat elég magasan kívánja megszabni a találmányi színvonalat. Az OTH legújabb gyakorlata szerint elutasíthatok az olyan szabadalmi bejelentések is, amelyek újak ugyan, de nem érik el a szükséges színvonalat. Minthogy e kérdésben a hazai gyakorlat még nem egységes, a találmányi színvonal kérdésének tárgyalása során a külföldi gyakorlatot vesszük alapul. A találmányi színvonal mibenlétét, valamint az újdonság, a találmányi jelleg és a találmányi színvonal közötti különbséget egy példával kívánjuk érzékeltetni. Az újdonság vizsgálat tárgyalásánál a hidrogéngázadalékot tartalmazó gáztöltésű izzólámpát hoztuk fel példaként. Elmondottuk, hogy ha történetesen a hidrogénadalék alkalmazása ismert volna, úgy a javaslat még 5 Találmányok, szabadalmak 65
