Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1963)

IV. Szabadalmaztatható és a szabadalmaztatás köréből kizárt találmányok

dásnak azonos eredményre kell vezetnie, mint a szabadalmi bejelentés szerinti megoldás;

d) az összerakás révén létrehozott kombinációnak ismertnek kell lennie, vagyis a vizsgált szabadalmi bejelentés ismerete nem szolgáltathat ötletet a kombinációhoz.

A szabadalmaztathatóság szempontjából újdonságrontó lehet egyébként nemcsak mástól származó nyomtatvány, hanem a saját nyomtatvány is. Ha tehát valaki találmányát a szabadalmi bejelentést, illetve az első bejelentést megelőzően például folyóiratcikk formájában közzéteszi, úgy e folyóiratcikk újdonságrontó a későbbi szabadalmi bejelentésre nézve. E szabály alól csak néhány ország törvényei tesznek kivételt, éspedig a Szovjetunió, a Német Szövetségi Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok törvényei. Ezekben az országokban a saját korábbi publikáció nem újdonságrontó, feltéve, hogy a publikációt követően a Szovjetunióban 4 hó, a Német Szövetségi Köztársaságban 6 hó, az Amerikai Egyesült Államokban 1 év alatt megtörténik az első bejelentés.

E korábbi publikáció nemcsak korábbi folyóiratcikk vagy könyv lehet, hanem korábbi szabadalom vagy szabadalmi bejelentés is. Ilyen újdonságrontás főként akkor fordulhat elő, ha a találmányt külföldön elsőbbség nélkül vagy pedig elsőbbséget el nem ismerő (a Nemzetközi Iparjogvédelmi Unióhoz nem tartozó) országban kívánnánk bejelenteni. Ilyen esetekben a bejelentést megelőző hazai ország szabadalmi hatósága által eszközölt hazai közzététel is újdonságrontó lehet. Ha tehát ilyen szabadalmi bejelentés lehetősége fennforog, úgy minden szabadalmi közzétételt el kell halasztani (még a magyar szabadalmi bejelentés közzétételét is), nehogy az OTH által eszközölt közzététel újdonságrontó legyen.

Nálunk bármilyen nyomtatvány (bármely országban.

61