Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1963)

IV. Szabadalmaztatható és a szabadalmaztatás köréből kizárt találmányok

Fentiekből következik, hogy a szabadalom országhatá­rokhoz kötött. Nincs tehát ún. „világszabadalom”, e kife­jezés reklám célokra alkalmas félrevezetés. Akadnak ugyan olyan találmányok, amelyekre 30—40 országban is engedélyeztek szabadalmat, de ezek szabadalmaztatása minden országban külön történt. Előfordul az is, hogy az egyik országban elnyert szabadalmak nemcsak ebben az országban érvényesek, hanem egy másik országban is. így például a francia szabadalmak egyben a Francia Unió területén is érvényesek, a holland szabadalmak a hol­land gyarmatokon is. Az angol szabadalmak azonban már csak külön bejelentéssel vagy érvényesítéssel érvé­nyesek az angol gyarmatokon. (Lásd: a szabadalmak fajtáiról szóló V. Fej.-t.) Az a megállapításunk, hogy minden ország szuveré­nül, maga határozza meg a szabadalmaztathatóság fel­tételeit, némi kiigazításra szorul. Az egyes országok belső szabadalmi jogának korlátái ugyanis a nemzetközi szerződések. Ezek közül első helven említendő a Nem­zetközi Iparjogvédelmi Unió tagállamai által kötött ún. Uniós Egyezmény. A nemzetközi szerződések az azokat aláíró országok számára ugyanis bizonyos megkötöttsé­geket jelentenek, (önkorlátozás.) A Nemzetközi Iparjogvédelmi Unió által létrehozott ún. Uniós Egyezmény legfontosabb intézkedése az el­sőbbségek elismertetése. Eszerint, ha valaki a Nemzet­közi Iparjogvédelmi Unió egyik tagállamában szabadal­mi bejelentést tesz, úgy ezen bejelentési nappal, mint elsőbbségi nappal, 1 éven belül szabadalmi beielentést tehet a Nemzetközi Iparjogvédelmi Unió bármelyik má­sik tagállamában. (Lásd részletesen: VI. Fej. 3. pont.) A teljesség kedvéért e helyütt meg kell ismételnünk, hogy a szabadalmak hatálya időbelileg is korlátozott. (Lásd: III. Fej. 3. pont és IX. Fej. 1. pont.) 57

Next

/
Oldalképek
Tartalom