Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1963)

III. Az újdonság

tése. Csak ennek birtokában lehet ugyanis a vizsgált műszaki megoldásról megállapítani, nemcsak azt, hogy új-e, hanem azt is, hogy annak mely része képez újdon­ságot. Ez más szóval annyit jelent, hogy az újdonság­vizsgálattal feltárt technika állása alapján dönthető el, hogy a szóban forgó műszaki megoldás képez-e, illető­leg annak mely része képez találmányt. Ezért célszerű nemcsak közvetlenül a vizsgált műszaki megoldással kapcsolatos nyomtatványokat átnézni, hanem a határ­­területeket is. Bármely nyomtatvány bármely része újdonságrontó lehet. Szabadalmi leírások esetében tehát nemcsak azok igénypontjai, hanem azok leírásai, sőt rajzai is. Folyóira­toknál, könyveknél pedig a szóban forgó szöveg, ábrák vagy fényképek bármelyik része, függetlenül attól, hogy milyen nyelvű a nyomtatvány. Az Országos Műszaki Könyvtár szabadalmi tára a kö­rülbelül 5 000 000 szabadalmi leírás ellenére sem teljes. (Abból például az 1941 utáni USA szabadalmi leírások hiányoznak.) Ezért alaposabb újdonságvizsgálat esetén, olyankor, ha tegyük fel a találmányt több országban tervezik szabadalmaztatni, nem elegendő a hazai újdon­ságvizsgálat. Ilyenkor célszerű külföldön is újdonság­­vizsgálatot végeztetni. A külföldön végzett újdonságvizsgálat a Danubia Sza­badalmi Irodán keresztül bonyolítható le és többfélekép­pen végeztethető el. A leggyakrabban igénybe vett el­járás az, hogy a Danubia Szabadalmi Iroda külföldi do­kumentációs intézetet, például a Nyugat-Berlinben mű­ködő Treuhan dstelle-t, vagy a Hágai Nemzetközi Szaba­dalmi Intézetet bízza meg az újdonságvizsgálat, vagy a javaslatra vonatkozó terület teljes irodalmának össze­állításával. Űjdonságvizsgálat végezhető azonban úgy is, hogy a magyar szabadalmi bejelentést közvetlenül kö-4 Találmányok, szabadalmak — 49

Next

/
Oldalképek
Tartalom