Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1963)
III. Az újdonság
tése. Csak ennek birtokában lehet ugyanis a vizsgált műszaki megoldásról megállapítani, nemcsak azt, hogy új-e, hanem azt is, hogy annak mely része képez újdonságot. Ez más szóval annyit jelent, hogy az újdonságvizsgálattal feltárt technika állása alapján dönthető el, hogy a szóban forgó műszaki megoldás képez-e, illetőleg annak mely része képez találmányt. Ezért célszerű nemcsak közvetlenül a vizsgált műszaki megoldással kapcsolatos nyomtatványokat átnézni, hanem a határterületeket is. Bármely nyomtatvány bármely része újdonságrontó lehet. Szabadalmi leírások esetében tehát nemcsak azok igénypontjai, hanem azok leírásai, sőt rajzai is. Folyóiratoknál, könyveknél pedig a szóban forgó szöveg, ábrák vagy fényképek bármelyik része, függetlenül attól, hogy milyen nyelvű a nyomtatvány. Az Országos Műszaki Könyvtár szabadalmi tára a körülbelül 5 000 000 szabadalmi leírás ellenére sem teljes. (Abból például az 1941 utáni USA szabadalmi leírások hiányoznak.) Ezért alaposabb újdonságvizsgálat esetén, olyankor, ha tegyük fel a találmányt több országban tervezik szabadalmaztatni, nem elegendő a hazai újdonságvizsgálat. Ilyenkor célszerű külföldön is újdonságvizsgálatot végeztetni. A külföldön végzett újdonságvizsgálat a Danubia Szabadalmi Irodán keresztül bonyolítható le és többféleképpen végeztethető el. A leggyakrabban igénybe vett eljárás az, hogy a Danubia Szabadalmi Iroda külföldi dokumentációs intézetet, például a Nyugat-Berlinben működő Treuhan dstelle-t, vagy a Hágai Nemzetközi Szabadalmi Intézetet bízza meg az újdonságvizsgálat, vagy a javaslatra vonatkozó terület teljes irodalmának összeállításával. Űjdonságvizsgálat végezhető azonban úgy is, hogy a magyar szabadalmi bejelentést közvetlenül kö-4 Találmányok, szabadalmak — 49
