Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1963)
III. Az újdonság
A nyilvánosságra hozatal tárgyalása alkalmával azonban nemcsak azt kell vizsgálnunk, hogy maga a kérdéses nyomtatvány, kiállítás stb. nyilvánosságra hozatalnak tekintendő-e, hanem azt is, hogy a nyilvánosságra hozatal révén a szóban forgó találmány valóban megismerhetővé vált-e, vagy más szóval a nyilvánosságra hozatal tartalmát. Kiállításon kiállított, külső megjelenésében zárt. dobozt képező szignálgenerátomál például — ha annál valamilyen újfajta belső kapcsolási elrendezés képezi a találmányt — hiába mutatták be a dobozt nyilvánosan, tehát hiába nézhette azt meg bárki, a műszaki megoldás lényegét abból nem ismerhette meg. E kiállítás tehát önmagában nem bizonyítja a kapcsolási elrendezés ismert voltát. Ezzel szemben elegendő egy rövid folyóirathír, miszerint „Kidolgozták a Q-frekvenciás titriméter”-t ahhoz, hogy abból ismertté váljék a Q-frekvencia titrálásra való felhasználhatósága. Minthogy a nyilvánosságra hozatal egyes konkrét eseteiről még a szakemberek sem mondhatják meg teljes bizonyossággal, hogy azok a különböző országokban újdonságrontóak lesznek-e vagy sem, helyesebb, ha bármiféle nyilvánosságra hozatalt mellőzünk a találmány szabadalmaztatásra történő bejelentését megelőzően. A magyar előírások szerint egyébként szabadalmi bejelentés közzétételét megelőzően amúgy is csak az OTH engedélyével hozható a találmány nyilvánosságra. 2. ÚJDONSÁG VIZSGÁL AT Üjdonságvizsgálat az a tevékenység, amelynek feladata annak megállapítása, hogy egy műszaki megoldás rendelkezik-e olyan új jellemzőkkel, amelyek alapján az az újdonság szempontjából szabadalmaztatható találmánynak tekinthető. Az újdonságvizsgálatnak meg kell 45
