Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1963)

I. Találmányok, szabadalmak a kapitalizmusban és a szocializmusban

fenntartását, mert enélkül bajosan tudnának saját találmányaik számára külföldön szabadalmi oltalmat szerezni. A különböző országok egymás közti viszonylatában ugyanis a viszonosság (kölcsönösség) elve uralkodik. Ez azt jelenti, hogy ha a szocialista országok a szabadalmi jog segítségével nem biztosítanák a kapitalista országok fennhatósága alá tartozó természetes és jogi személyek találmányai számára a szabadalmi oltalmat, úgy ők sem tarthatnának igényt arra, hogy az ő fennhatóságuk alá tartozó természetes és jogi személyek javára a kapitalista országok a szabadalmi oltalmat biztosítsák. A szocialista országokban létrehozott találmányok számára külföldön biztosítandó szabadalmi oltalom egyrészt az áruexport, másrészt a találmányok szellemi export formájában történő külföldi hasznosítása szempontjából fontos. A szabadalmi jognak a szocialista országok külkereskedelme szempontjából betöltött jelentőségét részletesen tárgyalja a szovjet Boguszlavszkij (33—61. old.).

A szovjet B. Sz. Antimonov ezenfelül külpolitikai okokra, a békés együttélés elvére történő hivatkozással is indokolja a szabadalmi jog fenntartásának szükségességét. Arra hivatkozik, hogy a Szovjetunió a külföldi feltalálók számára a jogvédelmet a szabadalmi jog keretei között is biztosítani tudja. (188. old.)

Végezetül a kép teljessé tétele érdekében néhány szóval meg kell emlékeznünk a szabadalmi jog szocialista továbbfejlesztéséről, a szocialista feltalálói jogról.

A szocialista feltalálói jog a találmányok gyors és maradéktalan megvalósítását szabályozza. A legtöbb országban — így nálunk is — szabályozza továbbá azt a kérdést, hogy milyen esetben illeti a találmány az államot, a feltaláló milyen intézményes, erkölcsi megbecsülésre és milyen díjazásra formálhat jogot; az előző két kérdéssel, vagyis az állam jogszerzésével, valamint a fel28