Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1963)
VII. Szabadalmaztatási eljárás Magyarországon és külföldön
érdekelt félnek és határidő kitűzése mellett felszólítja, hogy észrevételeit tegye meg. A fellebbezésben meg kell határozni az OTH Iparjogvédelmi Tanácsa határozatának azt a részét, amelynek megváltoztatását a fellebbező kéri, továbbá elő kell adni azt is, hogy milyen értelemben kérik az első fokú határozat megváltoztatását. A fellebbezés irányulhat a határozat egésze ellen is, mely esetben ezt a körülményt kell a fellebbezésben előadni. A fellebbezés indokolásában elő kell adni valamennyi szempontot, amelyek alapján a fellebbező fél nem ért egyet a határozattal. Amennyiben a fellebbező új bizonyítékokat és új tényállításokat tud felhozni, ezeket is felhozhatja, még akkor is, ha ezekről az első fokú felszólalási eljárásban nem tett említést. Ilyen új tényállítások és bizonyítékok azonban csak az első fokú eljárás során vitatott kérdések keretén belül hozhatók fel. Ez azt jelenti, hogy a felszólaló a felszólalás jogalapját a másodfokú eljárásban sem bővítheti és mindaz a nyilatkozat, amellyel bármelyik fél az előkészítő eljárás folyamán valamely körülményt elismert vagy valamiről lemondott, a másodfokú eljárásban is megtartja hatályát. Amennyiben a fellebbezés kizárólag a költségek kérdésére irányul, úgy új tényállítások és új bizonyítékok előterjesztésének nincs helye. A Budapesti Fővárosi Bíróság, a beérkezett fellebbezés vagy fellebbezések tanulmányozása után, vagy szükségesnek tartja a felek, tanúk, szakértők meghallgatását és ez esetben a feleket megidézi, vagy pedig ha a benyújtott iratok további kiegészítését szükségtelennek találja, ez esetben a felek meghallgatása nélkül határoz. A másodfokú határozat irányulhat; 149
