Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1963)
VII. Szabadalmaztatási eljárás Magyarországon és külföldön
alapított felszólalás esetén az OTH Iparjogvédelmi Tanácsa az eljárást érdemben lefolytatja még akkor is, ha a felszólaló felszólalását visszavonta. Az Sztv. 1—3. §. és 32. §-aira hivatkozással benyújtott felszólalás alapossága esetén ugyanis — ha a felszólalás visszavonása következtében az OTH a felszólalás tartalmát figyelmen kívül hagyná — olyan bejelentésre engedélyeznének szabadalmat, amelyre a törvény értelmében szabadalmat engedélyezni nem lehet. Az ilyen eljárás pedig a közösség érdekét sértené, mert olyan műszaki megoldás ipari hasznosításától zárná el, amely tulajdonképpen már a' közösség tulajdona. Más a helyzet a kizárólag az Sztv. 5. §. vagy 6. §-a alapján benyújtott felszólalás esetében. Az ilyen felszólalás visszavonása az eljárás megszüntetését eredményezi. A felszólalás visszavonása esetén a bejelentő nem kötelezhető a felszólaló javára költségek viselésére. Ha a felszólalási tárgyaláson a szabályszerűen idézett felek egyike sem jelenik meg, az OTH Iparjogvédelmi Tanácsa az előtte ismeretes adatok alapján érdemben határoz. Tehát a tárgyaláson való megjelenés elmulasztása nem jelenti a felszólalás visszavonását. Amennyiben a szabályszerűen idézett felek közül csak az egyik nem jelenik meg a felszólalási tárgyaláson, az OTH Iparjogvédelmi Tanácsa a megjelent fél részvételével megtartja a tárgyalást és a szükséges bizonyítási eljárás lefolytatása után érdemben határoz. Más az eljárás akkor, ha a felszólalás kizárólag az Sztv. 5. vagy 6. §-ára volt alapítva (magánérdekű felszólalás) és a felszólaló nem jelent meg a tárgyaláson, csupán a bejelentő. Ebben az esetben az OTH Iparjogvédelmi Tanácsa a bejelentő kívánságára a felszólalást visszavontnak mondja ki és a szabadalmi bejelentés tárgyában a felszólalásra tekintet nélkül határoz. 146
