Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1963)

VII. Szabadalmaztatási eljárás Magyarországon és külföldön

pontsorozatban toVábbi magyarázatok, illetőleg elhatáro­lások alkalmazhatók a felhozott anyag figyelembevéte­lével, esetleg egyes igénypontok törölhetők vagy több igénypont egy igényponttá vonható össze. Ha az OTH úgy találja, hogy a bejelentő a hiányokat nem pótolta vagy nyilatkozata nem kielégítő és vélemé­nye szerint a találmány nem szabadalmaztatható, a be­jelentést elutasítja. A gyakorlat szerint a bejelentés elutasításának helye van azon a címen is, hogy a találmány nem üti meg a találmányi szintet. Az OTH gyakorlata szerint a bejelen­tés elutasításának helye van azon a címen is, hogy a a találmány tárgyának megalkotása a megfelelő szak­tudással rendelkező szerkesztő köteles tudásához tarto­zik. A találmányi szint, továbbá a szerkesztő köteles tu­dásának a kérdése, mint szubjektív megállapítás, sok esetben vita tárgyává tehető és amennyiben kimutat­ható a műszaki haladás és a bejelentés tárgyának nem magától értetődő volta, gyakran elérhető, hogy az OTH e kérdésben álláspontját megváltoztassa. Általában nincs helye a szabadalom engedélyezésének, ha a bejelentés tárgya csupán valamely területen már alkalmazott meg­oldásnak más területre való átvitelére irányul. Kivételt képez az az eset, ha a más területre való átvitel nem természetes ténykedés és meglepő, nem várt műszaki hatással jár együtt. Ugyanilyen szempontok alapján bí­rálja el az OTH az ún. „kombinációs” találmányokat is. (Lásd: II. Fej. 3. pontot is!) Az OTH elutasító végzése ellen, annak kézbesítésétől számított 15 nap alatt lehet fellebbezni a Budapesti Fő­városi Bírósághoz. A fellebbezést a szabadalmi bejelen­tés alapszámának, címének és egyéb megkülönböztető adatainak feltüntetésével és 100 Ft illeték okmánybé-133

Next

/
Oldalképek
Tartalom