Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1963)

I. Találmányok, szabadalmak a kapitalizmusban és a szocializmusban

Másfél évszázaddal később átfogó szabadalmi törvényalkotásra került sor az akkor legfejlettebb ipari országban, Angliában is. A feltörekvő polgárság érdekeiért egyre élesebben küzdő parlament és a király között az ipari privilégiumok (akkori elnevezéssel „monopóliumok”) körül kifejlődött harc a parlament győzelmével ért véget és_l624-ben létrejött a ,fStatute of Monopolies” elnevezésű szabadalmi törvény. E törvény szerint szabadalmat csak új eljárásokra, kizárólag a valódi és első feltaláló részére lehet adományozni, legfeljebb 14 évre. A jogfejlődésnek ez az állapota került át az Amerikai Egyesült Államokba, amely 1790-ben alkotta meg lényegében angol mintára készült szabadalmi törvényét. Ez a törvény azonban már a polgárság fejlődésének új állomását kifejező francia forradalmi természetjogi gondolkodás hatását is mutatja.

Az Amerikai Egyesült Államok első szabadalmi törvényével egy időben születik meg a francia forradalom eredményeképpen az európai kontinens első, mai értelemben vett szabadalmi törvénye, az 1791. évi francia szabadalmi törvény. E törvény vezérgondolata, hogy „minden felfedezés, vagy új találmány az ipar minden ágában szerzőjének tulajdona”. E törvényben lefektetett elvi alapok érvényesülnek a francia szabadalmi jogban egészen napjainkig. Ezt követően azután már egymás után születnek a szabadalmi törvények a különböző európai országokban.

Magyarországon az iparilag hasznos gondolatok (találmányok) védelme a francia forradalom vívmányainak hatására fejlődik ki. A magyar szabadalmi jog története az 1822. évvel kezdődik, amikor a Magyar Helytartótanács az 1820. évben kiadott első osztrák szabadalmi törvény hatályát terjesztette ki Magyarországra. Az 1825. évi országgyűlés felszólalt ugyan ezen alkotmánysértés ellen,

14