Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1963)

VII. Szabadalmaztatási eljárás Magyarországon és külföldön

hiba előidézője lehet, mint a szűk fogalmazás. A túl tá­gan fogalmazott igénypont megsemmisítési eljárásnak lehet alapja. Megsemmisítési eljárás indulhat azon a cí­men, hogy a találmány tárgya nem új és a megsemmisí­teni kért igénypont már ismert szerkezetekre vagy el­járásokra is ráillik. Jellemzőként negatívum, valaminek a hiánya általá­ban nem használható fel. Ha azonban a találmány lé­nyege éppen olyan megoldásra vonatkozik, amelynél egy alkatrész vagy egy művelet elmarad, nem kerülhető el negatív jellemző felvétele. Ilyenkor is helyesebb azon­ban a meghatározást pozitív jellemzéssel adni. Például, ha két művelet között egy harmadik elmarad, mondhatjuk, hogy az egyik műveletet a másik közvetlenül követi (harmadik művelet közbeiktatása nélkül); vagy ha például bizonyos alkatrészek rugó segítségével vannak egy alkatrésszel összekötve és a találmány a rugók és általában az összeköttetés elhagyására iránvul, ez oly módon fejezhe­tő ki, hogy az alkatrészek az említett alkatrész körül szaba­don vannak elrendezve. A magyar szabadalmi joggyakorlat szerint az aligény­­pontokba ismert jellemzők is felvehetők. E felfogás on­nan ered, hogy az igénypontsorozat minden tagja (köz­vetlenül, vagy közvetve) kapcsolódik az 1. igényponthoz. Ezzel az újdonsággal együtt, illetőleg ehhez kapcsolva és azzal együtt, vagy annak keretén belül megvalósítva en­gedélyezhető az önmagában ismert jellemző. A magyar joggyakorlat az igénypontok fogalmazásá­ban vagylagosságot is megenged. Sok esetben alkalmaz­zák az „és/vagy” kötést, az egyik vagy másik jellemző együttesen, illetve vagylagosan való alkalmazásának ki­fejezésére. Az igénypontokban ajánlatos a rajzra hivatkozni, mégpedig az egyes alkatrészek megnevezése után azok 121

Next

/
Oldalképek
Tartalom